Még mielőtt folytatnám a korábbi, tévedésekről szóló cikksorozatot, előbb az amerikai elnökválasztással kapcsolatban írnék, ezzel befejezve ezt a még a thinkspoton megkezdett sorozatot [link]. A linkelt videók angol nyelvűek [link]. Írok még a washingtoni Capitoliumon történt rendkívüli eseményekről is. (Egy Trump-támogatónak látszó csoport áthatolt a rendőri védelmi vonalakon, betört a Kongresszus épületébe, rövid időre elfoglalta azt, és miattuk szüneteltetni kellett az ülést, amelyen a várakozások szerint Trump ellenfelét, Joe Bident hozták volna majd ki az USA új elnökének – a megdöbbenést jól átadja ez a videó [link]. Joe Bident azóta hivatalosan is bejelentették a 2020-as választás győztesének.).

Sokan nyilvánosan Donald Trumpot vádolják a rendbontásért, és követelik, hogy legyen ezért megbüntetve. Számos nyilatkozat látott napvilágot ezzel kapcsolatban mifelénk is. Sajnos a szlovákiai fősodratú politikusaink részéről jellemzően elég felületesekre sikeredtek ezek a nyilatkozatok: szép szavakat mondanak, az elmondottak nagy része nyilván igaz, viszont több lényeges dologra nem mutatnak rá, és így szavaik félrevezetőek.

Miért és mivel szeretném kiegészíteni?

  1. Nem pártolom a politikai erőszakot, de néha jó, ha az egész helyzetet megnézzük. Előfordulhat, hogy nem mentjük fel az elkövetőket, de legalább közelebb kerülünk az összefüggések megértéséhez.
  2. Nagyon sok ember igen igazságtalan Donald Trumppal. Az amerikaiak és az emberiség egy jelentős része igen lesújtó véleménnyel van róla, amelynek van valamilyen valós alapja is, de a nagy része tévedéseken alapul. [link] Ha valaki csak a Trumppal nem szimpatizáló forrásokból tájékozódik ugyanis (és ezekből van bőven), akkor igen rossz kép alakul ki róla. Ezek hamis képek. Senki sem tiszta fehér, és nem is fekete. Egy ökölszabály, amit ajánlanék: ha nem kedvelsz valakit, de nem tudsz néhány pozitívumot mondani róla, (vagy fordítva, a kedvelt emberedről negatívat,) akkor valószínűleg nem tudsz az illetőről eleget ahhoz, hogy megalapozott véleményt formálj.

(Trump támogatója vagyok. Hogy miért? Röviden: mert a tevékenységéből sokkal több jó származott, mint rossz, illetve mert ő jobb volt, mint a többi alternatíva. Bővebben olvasható itt. Ezzel együtt tudok róla negatív dolgokat mondani, olyanokat is, amelyek egyáltalán nem hízelgőek. Ha az Olvasó rossz véleménnyel van Trumpról, de nem tud róla pozitív dolgokat mondani, érdemes ezen elgondolkodnia.)

  1. Mostanában, számomra legalábbis úgy tűnik, Trump a megszokotthoz képest több hibát követ el, de ezt betudom az emelt tétnek és nyomásnak. Egy illusztráció. Amikor január 6-án a Joe Biden arizonai győzelmével kapcsolatos tiltakozását előadta, a kongresszusi képviselő dadogott. Ezek egyébként gyakorlott emberek, szerintem ő is tud beszélni, tömeg előtt is, viszonylag jól; a dadogás inkább annak a jele lehet, mennyire tisztában volt az illető a tettének történelmi jelentőségével. Egy mondatot nem tudott elmondani dadogás nélkül. Trumptól pedig azt várnánk, hogy az egészet lássa át, és tudjon hideg fejjel döntéseket hozni a saját politikai küzdelmével kapcsolatban, ami az országa jövőjét határozhatja meg hosszú időre, 0% hibával? Miközben persze csak úgy mellesleg irányítja az USA kormányzati apparátusát is?
  2. Trump nem Isten. Ő is csak ember. Hibázik. Néha. Messze nem annyit, mint amit híresztelnek róla, de mostanában sajnos gyakrabban, mint szeretném. Erre az esetre nézve viszont elmondható: igen mély társadalmi okai vannak a január 6-án a Capitoliumon történteknek, olyanok, amiért Donald Trump nem, vagy csak minimálisan hibáztatható. (Aki ért angolul, és kíváncsi néhány összefüggésre, meghallgathatja ezeket az elemzéseket. Dave Rubin, Tulsi Gabbard, Tim Pool, Doug TenNapel, Glenn Beck, Brandon Tatum, Dennis Prager, Tucker Carlson, Larry Arnn [linkek] – a mondanivalójuk együtt egy viszonylag komplex képet ad)
  3. Elhallgatják, de fontos: a Trump-tüntetők elenyésző része vett csak részt a törvénytelen akcióban. A békés tüntetők pedig, úgy tűnik, hangosan ellenezték az akciót, provokátoroknak tartották azokat, akik végrehajtották, kiváltották.
  4. Ahhoz képest, hogy a médiában többen államcsínytől tartottak [link], a Kongresszus épületének rendőrségi védelme viszonylag gyenge volt.
  5. Mi vehette rá a zavargásban részt vevő Trump-támogatókat arra, amit tettek? A zavargás résztvevői úgy gondolták, nem alaptalanul, hogy épp a hazájukat, az országukat veszik el tőlük, és ez az utolsó lehetőség, hogy valamit tegyenek. Egy részükben nyilván eltört valami, megindultak, tett tettet követett, és az eredmény olyan, hogy világszerte írnak róla.
  6. Trump maga a helyzetet nem feltétlenül kezelte a legjobban, mondhatjuk. De: (1) ez a helyzet precedens nélkül volt, igen nehéz feladat lett volna bárkinek is. (2) Nem vagyok biztos benne, hogy összességében volt jobb lehetősége, mint amit tett.
  7. Azokat az állításokat, hogy Trump nyílt erőszakra szólított volna fel, erőszakra bátorított volna, egyszerűen nem tartom igaznak. Elég sokat láttam-hallottam abból, amit mondott, beleértve az azóta a saját twitterprofiljáról cenzúrázott videóját is [link], amiben kedves szavakkal ugyan, de a Capitolium elhagyására szólította fel az azt elfoglaló „támogatóit” (ha az érintettek hatékony meggyőzése és így a további vérontás elkerülése volt a célja, akkor viszonylag jól csinálta). Ugyan vannak mindebben Trumpra nézve kellemetlen részek is (sok beszédnek sok az alja), de az előbbieket nem hiszem: nem uszított, nyíltan nem. Azt meg, hogy ki mire gondolt… gondolatbűnözéssel inkább ne foglalkozzunk, mert annak sosem lesz vége…
  8. …ez az egész felháborodás, ami az incidenst követte, egyébként képmutatás a köbön.
  9. Amikor a másik oldal szélsőségesei (Antifa, BLM) csináltak hasonlót [link], nyáron. Városközpontok rettegtek, rendszeresen fosztogattak, gyújtottak fel épületeket. Egész lakótelepekről űzték ki a rendőröket, napokra, hetekre [link]… azok a baloldali média és a politikus urak szóhasználatában „főleg békés tiltakozások” voltak. Ha valaki ott meghalt, akkor az „elnyomás áldozata”, és újabb bizonyíték, hogy a rendőrséget fel kell számolni, de legalábbis leépíteni. A rendőrsebesültek szóba se kerültek. George Floyd, egy bűncselekményekért korában többször elítélt személy (egyébként tényleg ronda és felháborító) halála miatt fel lehetett égetni a fél országot. Most meg, hogy legalább egy fegyvertelen nő (aki történetesen háborús veterán volt, büntetlen előélettel, és nem is támadta-fenyegette az őt lelövő rendőrt) halt meg a rendőrök fegyvereitől, ő „elpusztult a tiltakozás alatt”; úgy tűnik, az ő esetében nem indokolt felháborodni a „rendőri brutalitás” miatt.
  10. Amikor csak mások, egyszerű emberek üzletei, épületei égtek, amikor csak hétköznapi emberek élete volt veszélyben [link], amikor csak egyszerű emberek haltak meg az ütközetekben, olyankor nem kell nyomozni, mi vezetett ide, ki bátorította az elkövetőket. Viszont, ha a képviselő és szenátor urak magukon érzik a fenyegetést, akkor hirtelen „lázadásról” beszélnek, példás büntetést követelnek, az elnököt pedig pusztán azért elmozdítanák a hivatalából, két héttel azelőtt, hogy azt maga is elhagyná, mert nem ítélte el a „lázadókat” „elég gyorsan”, „elég határozottan” és egyébként is, „az ő retorikája vezetett az incidenshez”…
  11. Ebben a legutóbbiban egyébként van valami, de azok részéről, akik most ezzel támadják, a legtöbb esetben felhozni is képmutatás ezt az érvet: a republikánus pártvezetés és képviselők részéről azért, mert a saját jelöltjüket a küzdelmében magára hagyták, nem kényszerítették ki, hogy a megfelelő fórumok időben komolyan vegyék az általa felhozott vádakat a választással kapcsolatban (Bush esetében 2000-ben képesek voltak erre, pedig nem volt 6-3-as konzervatív többség a Legfelsőbb Bíróságon, mint most jórészt Trumpnak köszönhetően van, ráadásul utólag úgy tűnik, 2000-ben nem is volt igazuk és Gore lett volna a jogos győztes), a baloldali elit és média részéről pedig azért, mert nem tájékoztattak ezekről a dolgokról, vagy kifejezetten félrevezették az embereket, maguk bátorították a Trumppal szembeni jogsértést, mindezzel ők maguk hozták őt abba a helyzetbe, hogy nem tudott már apellálni senkihez, csak „a nép igazságérzetéhez”.

Remélem, az utókor egykor igazságot szolgáltat Donald Trumpnak, mert tartok tőle, életében ez az ember az őt megillető hálát és megbecsülést nem kapja meg.

Mégis miért hitték a támadók, hogy a hazájuk megmentése a tét?

  1. Komoly okaim vannak azt gondolni, hogy a 2020-es választást politikai ellenfelei jogszerűtlen eszközökkel vették el Trumptól. Jó lenne ennek utánanéznem és egy tanulmányt írni erről, de nem tudom, lesz-e erre valaha is időm. Egyelőre álljon itt a hivatkozás a korábbi a témában írt írásaimra [link]. Ezekben vannak utalások, és az Olvasó ezeket követve metalálhatja, miért írom, amit írok.
  2. A választás után elteltek hetek, amelyben Trump és követői a panaszaikkal hibába fordultak a bíróságokhoz, hiába fordultak vitatott szövetségi államok törvényhozásaihoz. Nem, egyik fórum sem válaszolt megfelelően a felhozott ellenvetéseikre, bizonyítékaikra. Általában illetékesség hiányára hivatkozva vagy azzal utasították el egyik vagy másik keresetüket, hogy „túl korán nyújtották be a keresetet”, „túl későn nyújtották be a keresetet”, „nem perképes fél nyújtotta be a keresetet”, „épp karácsonyi szünetre mennek, így nem áll módjukban érdemben megtárgyalni az indítványt” stb. Nem volt fórum, ahol érdemben előterjeszthették volna a bizonyítékaik jelentős részét, ahol lefolytathattak volna bizonyítási eljárást, és amely érdemben elbírálta volna a felvetéseiket. Bár valószínűleg nagyon sokan tehettek volna ennek elősegítésére valamit, a legtöbben nem tettek semmit, a többiek pedig igen keveset. Senki sem akart az ügyről hallani. Ez egy forró krumpli volt, amit mindenki csak eldobott magától.
  3. Ha esetleg valaki nem értené a dolog súlyát, rámutatok ezen keresetek lényegére emberi nyelven. Képzeljük el ezt a párbeszédet. „Kedves XY, rá szeretnék mutatni, hogy komoly visszaéléseket tapasztaltunk a választáson; a választási eredményre ezek komoly hatással voltak; a bizonyítékokat mellékelem, illetve állok rendelkezésre a bizonyítási eljárás során; kérem az ügy sürgetett elbírását”. A válasz, amit jellemzően kaptak, pedig az volt, amit az előző bekezdésben írtam.
  4. Január 6-áig még lehetett abban bízni, hogy a szövetségi Kongresszusban megtárgyalhatják az ellenvetéseket, a bizonyítékokat. Bár a republikánus szenátusi vezető nyilatkozatai alapján sejteni lehetett, hogy hiába fordulnak a szövetségi Kongresszushoz, ugyanis saját pártjának szenátusi képviselőinek jelentős része is Trump ellen fordult: nyilvánvalóvá tették, nyilvánosan és előre: teljesen mindegy, mit mondanak, a Kongresszusban le fogják söpörni az asztalról az ellenvetéseiket, tiltakozásaikat, és mindenképp Joe Biden lesz az USA új elnöke.
  5. Az a Joe Biden, akit sokan nemzetbiztonsági kockázatnak tekintenek fia kínai (Kína az USA fő riválisa a világpolitikában) és ukrajnai kapcsolata miatt [link], és akinek az elnöksége alatt a Demokrata Párt és szövetségesei akár visszafordíthatatlan változásokat is elindíthatnak az országban.
  6. Ennek ellenére azt viszont még lehetett remélni, hogy Mike Pence alelnök ülésvezetőként „helyre teszi” a dolgokat [link]. Azt hiszem, ő jan 5. este tette egyértelművé: semmi rendkívülit nem készül tenni, tiszteletben fogja tartani a Kongresszus döntését, illetve a hitelesített elektori szavazatokat.
  7. Aztán január 6-án jöttek ki az eredmények, hogy az előző nap (jan. 5.) tartott Georgia állambeli szenátusi választásokat a demokraták nyerték, így, ha Biden elnök lesz, akkor a Demokraták megszerzik a Kongresszus mindkét háza feletti irányítást, és így az előbb említett változásokhoz egy újabb lépéssel kerülnek közelebb: ha eddig nem lett volna elég nagy a tét: most még nagyobb lett.
  8. Még egyszer: valószínűleg a felfokozott hangulatban ennek tudatát valakik már nem tudták elviselni, (esetleg rossz szándékú provokátorok [link] biztatására) azonnali cselekvésre szánták el magukat, és nagy hülyeséget csináltak, olyat, amivel épp az általuk támogatott ügynek és embereknek ártottak a legtöbbet. Annyit ártottak Trumpnak és az ügyének ezzel, hogy az is elképzelhető, hogy az ellenoldal tervelte ki és/vagy segítette az egészet.

Amerikai konzervativizmus

Az Amerikai Egyesült Államoknak van egy olyan oldala, amit errefelé kevesen ismernek. Én viszont nagyon is megkedveltem. Kevesen tudnák mifelénk, mit jelent az, hogy amerikai konzervativizmus. Egy vonatkozó írásom itt [link]. Ez egy olyan eszmerendszer, amit mi, itteniek is jól tennénk, ha komolyan megvizsgálnánk és a következtetéseit fontolóra vennénk.

Ezt az eszmerendszert a két nagy párt 2020-as elnökjelöltje közül csak Donald Trump képviselte. Joe Biden viszont egyre inkább azt a modern baloldaliságot képviseli, amiről itt is írtam [link].

Elitizmus vagy populizmus

Donald Trump egy populista. Nem demagógot akartam mondani. Populistát. Azt értem ez alatt, hogy az egyszerű emberek érdekét (is) viseli a szívén a döntéshozatal során, az egyszerű embereket is szeretné képviselni, szolgálni.

Az a legalább mintegy 74-75 millió ember, aki rá szavazott, nem (legalábbis messze nem mind) megvezetett ember volt. Jelentős részüknek az említett konzervativizmus volt lényeges, mások a néppártiságát érezték meg, ezért (is) támogatták épp ezt a jelöltet.

Mondok egy példát: hogy ez mit jelent a gyakorlatban: a COVID élénkítőcsomagokkal kapcsolatban. Tudjuk, válság van az USA-ban is a COVID és a rá hivatkozva hozott intézkedések miatt. Sok mindenki nehéz helyzetbe került. Ezért kialakult a közvélekedés, hogy a szövetségi kormány dolga segíteni ezeket a szereplőket. (Többféleképp is vitathatnám e vélekedés helyességét, az esetek jelentős részére nézve hatékonyan, de itt nem ez a célom.)

  • Vannak, akik a nagy cégeket támogatnák a kimaradt profitjuk miatt (hogy megmaradjanak a munkahelyek).
  • Vannak, akik a munkanélkülivé váltakak segítenék plusz juttatásokkal.
  • Vannak, akik a szövetségi állami kormányok és megyei szervek által felhalmozott (akár COVID-hoz kapcsolható, akár nem) tartozást akarnák kiegyenlíteni.
  • Vannak, akik különféle szervezeteket (egyetemek, kutatóintézetek, civil szervezetek stb.) segítenének. (Hogy ez hova tud fajulni, rámutat a példa: több ezer oldalas törvények, tételes felsorolásokkal, pl. pakisztáni genderprogramok? [link])
  • Vannak, akik új kormányzati programokban vagy meglevők kibővítésében gondolkodnak.
  • Vannak, akik minden egyes amerikainak adnának egy fix összeget, mindenkinek ugyanannyit.
  • Vannak, akik az emberek életét és tevékenységét nehezítő szabályokon enyhítenének.

(Biztosan vannak további szempontok is.) Trump erősen támogatja e legutóbbi mellett az az előttit is: minden amerikainak egy fix összeg. Rámutatnék ennek a megközelítésnek a szépségére, előnyeire.

  1. Mindenki ugyanazt az összeget kapja, nem pl. a jövedelmétől vagy a vagyonától függ, mennyit kap. Így a gazdagoknak ez egy kisebb támogatás, míg a szegényeknek a körülményeikhez képest nagyobb.
  2. Megkapod a pénzt akkor is, ha rád, vagy a te specifikus életkörülményeidre senki nem gondolt Washingtonban. Értsd: nemcsak a képviselők haverjai és ismerősei, támogatói és a lobbiképviselettel rendelkezők, esetleg a velük hasonló helyzetben levők kapnak, hanem mindenki: az is, akire egyébként senki nem gondolna Washingtonban, akiről mindenki elfeledkezett.
  3. Ez jelenti pl. azt is, hogy nem kell köröket futnod a pénzért. Pl. papíron munkanélkülivé válni, hogy megkaphasd azt, amit a munkájukat elvesztetteknek adnak. Vagy valamilyen beszámolókat készíteni valamilyen statisztikai mutatókkal vagy állam által előírt projekt megvalósításáról.
  4. Szép, tiszta, könnyen értelmezhető, rövid törvénnyel jóvá lehet hagyni, így a polgárok könnyebben ellenőrizhetik és kevesebb tér van a korrupcióra.

Az USA politikai erői

Tim Pool [link] és még néhány más személy gondolatai alapján állítottam összeg az alábbi egyszerűsítő felosztást. 4 politikai erő az USA-ban.

  1. Baloldali populisták. Bután, leegyszerűsítve: kommunista, progresszív utópisták. Olyanok, akik őszintén hisznek baloldali eszmékben és meg akarnák azokat valósítani.
  2. Baloldali elitek (establishment baloldali része). Demokrata pártvezetés, élvonalbeli politikusok, az államapparátusban dolgozó hivatásos munkatársak vezetői (nemzetbiztonság, hírszerzés stb.), véleményformáló értelmiségiek, óriáscégvezetők, milliárdosok.
  3. Jobboldali elitek (establishment jobboldali része). Republikánus pártvezetés, élvonalbeli politikusok, az államapparátusban dolgozó hivatásos munkatársak vezetői (nemzetbiztonság, hírszerzés stb.), véleményformáló értelmiségiek, milliárdosok.
  4. Jobboldali populisták. Nemzeti gondolkodású, hazaszerető emberek. Bután, leegyszerűsítve: akik szeretnék, ha „Amerika újra naggyá válna”.

Tim és mások alapján összefoglalt nézet alapján állítom össze:

  • az elit baloldali része erősebb – tehát önmagukban az elitek balra húznak (a baloldali elit önmagában erősebb, mint a jobboldali elit, a jobbolali politikára csak a jobboldali elit és a jobboldali emberek szövetsége útján van lehetőség)
  • 2015-ben egy populista jobboldali, Donald Trump elnyerte a Republikánus Párt vezetői tisztségét a választások idejére, összekovácsolt egy választási szövetséget a saját populista mozgalma és a republikánus elitek túlnyomó többsége között, és megnyerte az elnökválasztást, és az ország és egyidejűleg a Republikánus Párt vezetője lett
  • a baloldali elitek nagyjából ezzel egy időben, Bernie Sanders Hillary Clinton általi legyőzésével begyűrték maguk alá a baloldali populistákat, és együtt arra törekednek, már egy ideje, hogy a jobboldali populista Trumpot mindenáron eltávolítsák az elnöki tisztségből
  • a jobboldali populisták meg akarták őrizni az elnöki hivatalt és növelni a befolyásukat a jobboldali politikára
  • a jobboldali elit választás elé került: (1) szövetkezhettek a jobboldali populistákkal is, mint ahogy 2015 – Trump felemelkedése – óta többé-kevésbé kényszerből, de tették, vagy (2) szövetkezhettek a baloldali elittel is, a populisták ellen
  • mostanra látjuk, mit tettek: eljátszották, hogy a jobboldali populistákkal vannak addig, amíg a szavazataikra szükség volt a választásokon, de közben csöndben hozzájárultak ahhoz is, hogy a baloldali elitek új eszközöket kaphassanak Trump ellen (pl. levélszavazás kiterjesztése)
  • amikor pedig adódott alkalom, hátba támadták Trumpot – ha kicsit költőiebben és pontosabban akarnék fogalmazni, inkább azt mondanám, hogy politikai értelemben véve félre álltak az útból és engedték, hogy a baloldal egy tőrrel Trump hátába kerüljön és őt megsebezze, majd pedig nem segítettek rajta, nem állították el a vérzést, hogy még 4 évig harcolhasson az élükön, hanem végig nézték, ahogy vergődik és szépen lassan elvérzik (hogy ez miből látszik, és mit tehettek volna máshogy, leírom picit lejjebb)
  • az, hogy – további szóvirágokkal élve – a politikai haláltusája (vagy, pontosabban: amit sokan annak vélnek) alatt még meg is tapossák és rituálisan meg is becstelenítik-e (újabb impeachment, 25. kiegészítés, későbbi büntetőjogi eljárások stb.), jelen sorok írásakor még a jövő zenéje

Ha valami jó is kijött ebből az „árulásból”, és Trump páratlan kitartásából, az az, hogy tisztán megmutatta, hogyan működik az USA, és hogy ki kicsoda benne. (Fel is adhatta volna, rögtön, amikor az esélyek kezdtek ellene fordulni, és kezdték neki sokan mondani, hogy bölcsebb lenne ezt tennie. Viszont akkor nem derült volna ki ennyire tisztán, hogy ki hol áll.)

Visszatérve még egyszer a Capitoliumra. Ha jobboldali szavazó voltál az USA-ban, a politikai történteket igen könnyen értelmezted úgy, hogy azok, akik azt állították, hogy képviselnek téged, cserben hagytak. Te azt gondolod, hogy igen nagy igazságtalanság ért, és ők kinyilvánították, hogy nem akarnak hallani róla, szívesebben beszélgetnének azokkal, akiket te csalással vádolsz, arról, hogyan működnének együtt a jövőben. Téged meg szép szavakkal győzködnek, hogy nem akkora a baj, hisz ők a posztjukon maradhattak, és bízhatsz bennük, hogy nyíltan nem fordulnak ellened, amíg csak tehetik, de ne kényszerítsd őket arra, hogy színt valljanak, mert még a végén kénytelenek lennének téged is feláldozni az elnökjelölted után. Ezután megkértek, hogy egy ideig ne zavard őket.

Csodálkozhat bárki azon, ha ettől valakiknek „átkattan”? Akárki is csinálta ezt a Capitolium-foglalást, nagy kár keletkezett. Bár elképzelhető, hogy jó is származik ebből az ostromból, most úgy látom, várhatóan jóval többet árt az amerikai politikának, az amerikaiaknak úgy általában, mint amennyit használ. És áttételesen, nekünk, az itteni demokráciának is.

Mit tehetett volna a jobboldali elit máshogy?

Ez két részre vehető.

A választás előtt: nem volt muszáj a választási jogszabályokat megváltoztatni úgy, hogy azok a demokratáknak nagyobb esélyt adjanak. Egy jó példa Pennsylvania esete, ahol a törvényhozás, amelynek mindkét háza republikánus irányítás alatt volt, megszavazta, hogy bárki kérés esetén levélben szavazhasson. Tették ezt 2019-ben, még jóval azelőtt, hogy a COVID járvány beütött volna. A levélszavazás kiterjesztése egy jelentős változás, és könnyen lehetett döntő szerepe a választáson.

A választás után:

  • előfordulhat, hogy elhitték Donald Trumpnak, hogy komoly csalások történtek, előfordulhat, hogy nem; akárhogy is: meghallgatásokat kellett volna tartaniuk, ahol csak tudnak, a tagállami törvényhozásokban és a Kongresszusban is, hogy a végére járjanak az ügynek, és prezentálják az igazságot a tömegeknek – ez felettébb lassan indult be, aztán meg jöttek az ünnepek
  • rávehették volna a névleg legalábbis 6-3 konzervatív többségű Legfelsőbb Bíróságot, hogy foglalkozzon érdemben az üggyel. megint: majdnem mindegy, mi lett volna az ítélet: ha érdemben megvizsgálták volna Trumpék bizonyítékait, és nem felháborítóan visszaélésszagú az ítélet indoklása, akkor egy ilyen megoldás valószínűleg kedvezőbb lett volna mindenkinek, mint ami történt, akkor is, ha Trump vesztesen jött volna ki a dologból – legalább lett volna egy precedens és mindenki tudta volna, mihez tartsa magát a jövőben
  • miután december közepén világossá vált, hogy a Legfelsőbb Bíróság nem fog foglalkozni érdemben Trumpék panaszaival, Mitch McConnelnek, a Szenátus republikánus vezetőjének nem volt muszáj rögtön elismernie Joe Biden győzelmét és Trump további kezdeményezéseinek a megfojtására törekedni a háttérben (ezt Trump támogatói joggal érezhették az ügy elárulásának, amikoris a párt a saját jelöltje ellen fordult, pedig még látszott esély a győzelemre), ehelyett nyitva hagyhatta volna a kérdést január 6-áig, mindenkinek a lelkiismeretére bízhatta volna ezt a kérdést azzal, hogy érdemben foglalkozni kíván minden alkotmányossági aggállyal, és reméli, hogy jó döntés születik majd a Kongresszusban.
  • Ez a legutóbbi annak következményeivel és Mitch McConnelnek egy másik húzásával együtt (hogy a demokraták és Trump együttes unszolása ellenére megakadályozta a minden amerikainak juttatandó 600 dolláros segély 2000 dollárra emelését – miközben pl. az emlegetett 10 milliós pakisztáni genderprojekt és további többezer oldalnyi hasonló tétel ott maradhatott)  jelentős szerepet játszott abban is, hogy a republikánusok elvesztették Georgia szenátusi helyeit, és így Joe Biden beiktatása után demokrata irányítás alá kerül a Szenátus (Mitch McConnel helyett Chuck Schumer irányítja majd)

A fenti kép Donald Trumpról a hivatalos Facebook-oldaláról került letöltésre. (Ha egyszer szinte bizonyosan Joe Biden lesz az elnök, akkor miért Trump képét tettem ide ki? A válasz egyszerű. Úgy gondolom, Trump az eddigi tetteivel sokkal jobban rászolgált, hogy a képe bárhol kint legyen, mint Joe Biden.)

Olvasta már?

Ma lenne 80 éves Dr. Bajnok István

Mindenki Pistája – mind a 8 unokának pedig Papija – több mint 7 éve…

2021.01.15.

A koronavírussal küzd a búcsi ápoló

Hatyina Olivér a Szent László Kórház infektológiai részlegén dolgozik ápolóként. A búcsi fiatalember viszont…

2021.01.19.

Szlovákiai magyarként két nyelvet beszélek. Mi a te szupererőd?

Plakátkampányt indít a magyar népszámlálási kampány “Szlovákiai magyarként két nyelvet beszélek. Mi a te…

2021.01.15.

Edzés mesterfokon

Üdvözöllek kedves olvasó a második témakörben, amely a testedzésről, a mozgásról szól. Amennyiben ez…

2021.01.17.

Bízzunk a tudományban?

Jó kis szlogen ez. Gyakran halljuk, olvassuk, lehet, hogy használjuk magunk is. Kevesen gondolnak…

2021.01.17.

Komáromban beoltották az idősotthonok alkalmazottait

A komáromi kórház az egészségügyi minisztérium utasításai szerint folytatta az oltások beadását, olvasható a…

2021.01.15.
KOMÁROM időjárás

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális lapszámot.

Programajánló
Nem található esemény!
Legolvasottabb