Görgetem, görgetem a közösségi oldalakat. Szörnyű a felismerés, minden harmadik posztban megmutatja valaki magát, a karácsonyfát, a tökéletesen harmonizáló színvilágú díszeket. Nagy a csábítás, hogy hetekkel a napja előtt feldíszítsd a műanyag fádat, de ne tedd! El is mondjuk, hogy miért.
Kissé távolabbról kell megközelíteni a problémát. Tény, hogy a közösségi oldalak nem tesznek jót a személyiségünknek – ahogy az sem, ha tabletet nyomunk az ötéves gyerek kezébe a kedvenc meséjével (mire kondicionálod szegény gyerek agyát?). De mik az árnyoldalak?
Önnyugtatás
Nem hiszem, hogy létezik a szó, viszont a jelenség igen. Párkapcsolatoknál figyelhető meg, hogy az érintettek életük fontosabb pillanatait megosztják a Facebookon. Az illinoisi Northwestern University kutatása szerint a nagyonszeretjükegymást-posztok gyakorisága éppen fordítottan arányos a kapcsolat boldogságával. Leegyszerűsítve: a visszajelzésekkel kompenzáljuk az esetleges párkapcsolati nehézségeket és bizonytalanságokat. Adódik, hogy ha szükség van a visszajelzésre, akkor szimpla hitegetés, önámítás a likeok számolása.
És a karácsonyfa? No igen. Kicsit olyan, mint a dzsentrilét. Mikor a város legmenőbb negyedében laksz, de egy földön fekvő matrac és a csupasz villanykörte vár otthon. A túlkompenzálás mellett az agy dopaminszabályozását is felborítja az internet. Társas lények vagyunk, a legegyszerűbben elérhető és befogadható, sőt, előidézhető visszajelzés a like. Márpedig visszajelzésekre szükségünk van. Ami igazán rémisztő, hogy a likeok hatására dopamin szabadul fel az agyban – mintha innánk vagy drogoznánk. A likevadászat akkor indul be, ha a való életben nem, vagy csak kevés elismerést kapunk. Mindenki értékesnek szereti hinni magát, ez azonban a visszajelzések nélkül nem megy. Ezekkel a posztokkal gyakorlatilag likekéregetés indul, ahogy az önbizalomhiányos nőknél a pucsítós képekkel. Na, ezek sorába tökéletesen beillik a csodálatosan berendezett nappaliban az elhelyezett fenyő.
Ó, műfenyő.
Ha december elején posztolod a képet a fádról, valószínűleg műfenyőt használsz. Manapság nagyon divatos hívószó lett a zöld és a zero waste, sokan pedig azt gondolják, hogy az erdőből kivágott fenyők károsítják az ökoszisztémát. A karácsonyfáknak való fenyőket egyébként nem erdőkből vágják ki, hanem külön ezekre a célokra nevelik a termelők. Van pár pluszpontja: illata van, él is, ha földlabdásat veszünk, akkor még ki is ültethetjük, és a PVC-alapú műfenyőkkel ellentétben nem oldódik ki belőlük évek folyamán az adalékanyagként hozzáadott ólom.
Akkor meg már díszek. Őszintén szólva nem tudom, mennyire tendencia, de pár embernél láttam, hogy évről évre változó, de kifogástalan harmóniájúra díszíti a fenyőt. Ez azzal jár, hogy az aranyalmákat minden évben be kell szerezni, ki kell válogatni a legszebbeket, amivel energiát, pénzt és időt költünk, és a zero waste eszmeiségének sem felel meg annyira.
A karácsony
A karácsony amellett, hogy a szeretet, a békesség meg még kitudjami ünnepe, Jézus születésének napja is, amit a várakozás előz meg. Az advent a fegyelem, a bűnbánat és az összeszedettség időszaka, sőt, a lemondásé is. Ahogy húsvétot, úgy karácsonyt is egy böjti időszak előzi meg. A téli megnyugvás, lelassulás időszaka pedig igazán alkalmas arra, hogy megnézzük, honnan hova tartunk és megéri-e.
A karácsonyfa december eleji felállításával épp ezt öljük meg. A várakozás kihagyása olyan, mintha feltámadást szeretnénk halál nélkül. Nem jön ki. Az ember persze úgy működik, hogy a jót most akarja és azonnal (főleg mikor dopaminproblémáink is vannak), de a várakozás időszaka arra késztet, hogy lépjünk túl ezen a nagyon gyarló emberi tulajdonságon. Hogy egy kicsit várjunk, átszellemüljünk, lelassuljunk. Leírva nagyon nyálas, de a ma embere pont ennek a pótlékát keresi a jógájával, a keleti filozófiákhoz és vallásokhoz való érthetetlen és felületes vonzódásával és a mindenhová mandalapingálásával. Pedig itt van ez az ünnep, amit a kapitalizmus átmentett és kihasznált, – közhely ugyan, de – már november végén szól Sinatra vagy Mariah Carrey a fehérre fújt, öt méter magas bevásárlóközponti karácsonyfák mellett. Na ilyenkor van igazán szükség, hogy józanul és felelősen gondolkodjunk. Ráér az a fa december 24-én is. Addig legalább van idő gondolkodni ezen az egészen.
