2021. február 9-től kezdve e-mailen vagy telefonon történő egyeztetés után az igényelt könyvek kikölcsönözhetőek a komáromi könyvtár épületében. Rendelj könyveket, folyóiratokat az alábbi elérhetőségek egyikén és vedd át helyben hétfőtől péntekig 9:00 és 15:00 óra között.

E-mailben: dospele@kniznicakomarno.sk, pobocka@kniznicakomarno.sk

Telefonon: 035/7713-552, 035/7725965

Igény esetén a megrendelt dokumentumok házhoz szállítással is kérhetőek! A szolgáltatás a pobocka@kniznicakomarno.sk e-mailcímen és a 035/7713-552-as telefonszámon intézhető el.

A könyvtárba továbbra is csak negatív teszttel, vagy az indokolt kivételt igazoló irattal, szájmaszkban engedélyezett a belépés a Közegészségügyi Hivatal 2021. évi 14-es számú rendelete alapján. Kötelező a fertőtlenítés és az előírát távolság betartása.

Kultúra / Duna24

Fotó: hírek.sk

The post A könyvkiadás már a komáromi könyvtárban is működik appeared first on Duna24.

Ön mint kassai születésű, és mint aki Kassán tanult, hogyan és mikor került a komáromi kulturális élet középpontjába?

2001-ben kerültem Komáromba, amikor a Selye János Egyetemért Alapítvány vezetője felkért arra, hogy jöjjek ide segíteni a munkájukat. Így lettem a Sirály Kollégium igazgatója, ezt a pozíciót pedig az egyetem megalakulásáig töltöttem be, ahol aztán kancellár lettem, azaz a SJE Rektori Hivatalának vezetője. Amikor eljött a rektorváltás, arra az elhatározásra jutottam, hogy új kihívások után szeretnék nézni, és egy ideig a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségében dolgoztam mint projektvezető. Ezután kért fel Tóth Tibor színházigazgató cirka 10 éve, hogy jöjjek a színházhoz dolgozni marketing- és szervezésvezetőként. Nagyon szerettem a Komáromi Jókai Színházban dolgozni, és őszintén remélem, hogy továbbra is jó kapcsolatban leszünk.

Miért döntött úgy, hogy indul az igazgatói pozícióért?

A legfőbb indok az volt, hogy felkértek rá, nagy valószínűséggel ugyanis egyedül nem jutott volna eszembe. Könyvtári dolgozók és más személyek is megkerestek, hogy gondolkozzak el a pozíció megpályázásán. Ezen kívül pedig 10 év után már kezdtem észrevenni, hogy kicsit lelassult körülöttem a kialakult munkamenet, éreztem, ideje felpörgetni a saját életemet. A könyvtár vezetésében véleményem szerint rengeteg kihívás rejlik, amit szeretnék a lehető legjobban meg is valósítani.

Mik a tervei és céljai az intézménnyel?

Rengeteg ötletem van. Elsősorban meg kell közelről is ismerkednem a körülményekkel, és főleg az emberekkel, hogy ki mit szeretne csinálni, és ami nagyon fontos, hogy ki mire képes, kit hogyan és mire lehet alkalmazni. Nekem ugyanis az az elvem, hogy akkor folyik jól és gördülékenyen a munka, ha azok, akik az intézményben dolgoznak, jól érzik magukat és azt csinálják, amit tudnak, és szeretnek. Tehát legfőképpen a tökéletes csapatmunkára szeretnék összpontosítani, felépíteni egy olyan kollektívát 19 emberből, akik mindenben együtt tudnak működni. Magából a könyvtárból pedig egy élő kulturális központot szeretnék kialakítani, ahol nem csak a polcról levenni a könyvet-elv működik, hanem író-olvasó találkozóktól kezdve gyermek- és felnőtt műsorokon át egyéb szórakoztató programok rendszeres megrendezése is.

Akad olyan dolog, amit hasznosítani tud a színházas tapasztalataiból?

Természetesen. Szeretnék végig szorosan együttműködni majd a színházzal, hiszen akármilyen programban gondolkodunk majd, legyen szó különféle tematikájú mesedélutánokról, vagy egy hangoskönyv bemutatójáról, esetleg színházi produkciók felvonultatásáról gyerekeknek, fiataloknak – szeretném, ha mindez velük együttműködésben történne. És mivel még mindig szívem csücske a Jókai Színház, bizakodó vagyok, hogy erre nyitott lesz a vezetőség is.

Milyen kapcsolata van a könyvekkel, van egyébként is vonzalma az irodalomhoz?

Könyvek között nőttem fel, a szüleim művelt emberek voltak és rengeteget olvastak, emiatt én is sokat bújtam a köteteket és nagyon szeretek beléjük temetkezni a mai napig. Nyugodtan mondhatjuk, hogy művészközegben nőttem fel. A családom egyik fele művész, van köztük zongoraművész, operaénekes, balett-táncos, színész és rendező is, úgyhogy lépten-nyomon szívom magamba a kultúrát a magánéletben is. Amellett, hogy mérnökember vagyok, hiszen ezt végeztem, az életem a művészetről szól. Ezt a két világot pedig, a mérnöki precizitást a művészettel remélem, jól tudom majd ötvözni az elkövetkezendő munkám során is.

Mit gondol, mennyire nehéz most a könyvtár helyzete a koronavírus miatt?

Sajnos nagyon nehezek a körülmények, de nem csak a könyvtár, hanem minden egyéb ilyen jellegű intézmény számára. Esetünkben pedig plusz nehezítő tényező, hogy a főépületből ki kell költöznünk a rekonstrukciós munkálatok miatt, ami a tervek szerint másfél-két évig fog tartani. Mindez egyfelől rendkívül nehéz helyzetet teremt csapatépítés szempontjából, hiszen a könyvtár 5-6 helyszínre lesz szétosztva. Másfelől viszont már most örömmel tekintek arra a munkára és időre, amikor visszatérhetünk a főépületbe és felépíthetünk egy új szellemi értéket. Ebben az időszakban, amikor minden lebénul, az lesz a fő feladatunk, hogy előkészítsük az intézmény jövőbeli működését. Kezdve a weblap átalakításával, a logó felújításával, a csapatépítéssel. Most kell felkészülnünk mindarra, ami fél év múlva remélhetőleg nagyon erősen beindul majd a gyakorlatban is.

The post Újra magyar vezetés a komáromi könyvtár élén appeared first on Duna24.

Az első kérdés arra irányult, hogy egy világjárvány idején megterhelő volt-e egy zombi-pestisről írnia Bíró Szabolcsnak. A szerző elmondta, hogy ez egy különleges műfaji kísérlet volt számára, hiszen vegyítette a történelmi zsánert a horrorral. Az írónál a tudatos tervezés része, hogy miután befejezett három részt az Anjouk-könyvsorozatból, ír egy teljesen más műfajú regényt. Korábban az első Anjouk-trilógia után született meg az Elveszett csillagok című ifjúsági kalandregény és A sárkány, aki nem akart aludni című mesekönyv, most pedig a hatodik kötet után a Lázár evangéliuma. A koronavírussal kapcsolatban sokszor furcsán érezte magát, és előfordult, hogy arról írt, a zombik által ostromlott várban hogyan spórolnak az élelemmel. Mikor este felment a közösségi hálóra, azzal volt tele, hogy az emberek megrohamozták a bevásárlóközpontokat. Ezek a véletlen és élet írta azonosságok néha rémisztőek voltak, annak ellenére is, hogy a könyv szinopszisa és vázlata már jóval a koronavírus megjelenése előtt elkészült.

Szóba került, hogy a könyvet március 13-án szerette volna a szerző befejezni, mert ironikusnak tartotta, hogy péntek 13-án fejezze be a véres zombi-regényt, de sajnos ez nem jött össze, így egy huszonnégy órás maratoni írást követően végül március 15-én fejezte be a kötetet.

Ezt követően Bíró Szabolcsot a mesekönyvéről kérdezték. Elmesélte, hogy amikor megszületett az első fia, mindenki azzal kezdte nyaggatni, hogy mikor ír egy gyermekkönyvet. Egy vasárnapi interjúban végül elmagyarázta, hogy ő soha nem fog ilyen könyvet írni, mert nem az ő műfaja. Ettől számítva egy héten belül, miután az egyik éjszaka a fia nem tudott aludni, kitalált egy mesét, majd másnap megírta a mesekönyvet, és néhány nappal később a Manó Könyvek kiadóvisszajelzett, hogy publikálnák.

Szóba került, hogy miről fog szólni a következő Anjouk-kötet, hiszen a tizenöt részesre tervezett sorozatból még kilenc kötet van hátra. A jelenlévők azt is megtudhatták, hogy jelenleg az Elveszett csillagok című könyve alapján készülő film forgatókönyvén dolgozik, ami remélhetőleg néhány éven belül akár mozikba is kerülhet.

Nagyszerű élmény volt ennyi karanténban, kulturális rendezvény hiányában töltött hónap után találkozni egy hús-vér íróval. Remek légkörben volt módunk beszélgetni egy kicsit a történelmi zsáner reneszánszáról, zombikról, rockzenéről és arról, hogy sose mondjuk, hogy soha.

Fotók: Bese Bernadett

The post Tíz hónap után újra székirodalom appeared first on Duna24.