„Az élet rohan és aki annak forgatagába kerül, nem veszi észre, hogy vele együtt rohan ha térben nem is, de időben igen. Az az idő, amely a Jókai Egyesület alapításától kezdve elsuhant felettünk, maga a történelem …. „
Alapy Gyula, a Jókai Egyesület megálmodója, alapító főtitkára majd 100 évvel ezelőtt ezekkel a sorokkal vezeti be a Jókai Egyesület 15 évéről szóló könyvét, s ma, amikor az újraindulás 20. évfordulójára emlékezünk, újra igazak és újra tartalmat nyernek az akkor leírtak.
A némaság hosszú évei, több évtizedes kényszerszünet után az ezredforduló hozta el a változást. Jókai Mór születésének 175. évfordulójára emlékezve elérkezettnek láttuk az időt. Feléledt a Jókai Egyesület, az alapító tagoknak, de legfőképpen egyesületünk örökös tiszteletbeli elnökének, dr. Szénássy Zoltánnak köszönhetően. 2000 tavaszán több komáromi polgár kezdeményezése nyomán elindult az újraindulás szervezése. 1989 után több mint egy évtizednek kellett eltelnie, hogy ez megtörténjen. A 17 alapító tag 2000. június 9-én tett nyilatkozatával elfogadta az „Alapítólevelet“. Fontos volt, hogy megismerjük az 1911. március 5-én alapított és az 1947. január 14-én kelt végzéssel feloszlatott egyesület alapszabályzatát és tevékenységét. A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületet 2000. július 25-én jegyezte be a Belügyminisztérium illetékes osztálya. Az alakuló közgyűlésre 2000. szeptember 2-án került sor a Jókai Színházban.
Ismételten Alapy Gyulát idézem, aki 1931-ben, az akkori húszéves évfordulón azt hangsúlyozta ki, hogy a Jókai Egyesület nem a jelennek, hanem a jövőnek dolgozott. És milyen igaza volt akkor és igaza lenne ma is. Még most, 2021-ben is meríthetünk az elődök munkájából, eredményeikből és bízom benne, hogy a felnövekvő nemzedék is merít majd abból, amit az elmúlt 20 év során megalkottunk, létrehoztunk. A Jókai Egyesület 20 éve újra él, újra szolgálja Komárom város kultúrát szerető közönségét a jelenben, hogy itt lehessünk a jövőben is.
Komárom történelme kiapadhatatlan forrás, melynek megismerése, megismertetése fontos küldetésünk. Minden évben, akár hónapban találunk olyan évfordulót, eseményt, amire emlékezni megtisztelő kötelességünk, olyan személyiséget, akinek emléke előtt méltón tisztelegni számunkra öröm.
A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület 20 éves munkájáról a krónikák, több tucat megjelent cikk, hanghordozó, felvétel és fénykép tanúskodik. 2000-től, az eltelt 20 év alatt több száz szereplő közreműködött az egyesület rendezvényein, s több száz érdeklődő tekintette meg az ünnepi műsorokat, előadásokat, megemlékezéseket. A 2020-as évre tervezett rendezvényekből az jubileumi ünnepséget nem tudtuk megtartani, pedig nagyon készültünk. Reményeink szerint a 2021-es évben pótolni tudjuk és lehetőségünk lesz megünnepelni a jubileumot.
A húsz év alatt több emlékkel gazdagítottuk városunkat.
Az újraalakulást követően elsőként Egressy Béninek állítottun emléket és 2001. június 22-én felavattuk emléktábláját. Táblaavatót Szénássy Zoltán tartott, azóta minden év áprilisában megemlékezünk róla.
Kossuth Lajos születésének bicentenáriuma alkalmával és komáromi látogatásának emlékére 2002. december 8-án emléktábla került elhelyezésre a Klapka téren a volt Takarékpénztár épületén. A márvány emléktáblát Kossuth Lajos arcmása díszíti.
Szinnyei József emléktábláját szülőháza falán 2003. június 26-án lepleztük le, halálának 90. évfordulója előtt tisztelegve.
Az aradi vértanúk emlékoszlopa alapkövét az Anglia parkban 2003. október 6-án helyeztük el, az emlékmű alapzatának avatására 2004. augusztus 20-én került sor, az obeliszk felavatása 2004. október 6-án volt. A két vértanú tábornokot, Török Ignácot és Lenkey Jánost ábrázoló dombormű, Nagy János, szobrászművész alkotása 2005. október 6-án került leleplezésre.
Alapy Gyula tiszteletére a Kultúrpalota falán elhelyezett domborművel ékesített emléktáblát avattunk 2006. augusztus 20-án.
2007. augusztus 20-án emlékoszlopot helyeztünk el a Lúdpiac téren emlékezve honalapító királyunkra s tisztelegve városunk első írásos megemlítésének 970. évfordulója előtt. Az emlékoszlopot Nagy Géza csicsói fafaragó mester készített. Remélve bíztunk abban, hogy a megjelölt helyen egykor majd ott fog állni Szent István szobra.
Beöthy Zsolt, a Jókai Egyesület megalapítója születésének 160. évfordulója tiszteletére 2008. szeptember 4-én emléktáblát helyeztünk el a Kultúrpalota falán.
2009. április 27-én emléktáblát lepleztünk le a Beöthy utca 2-es számú házának falán Damjanich János honvédtábornok tiszteletére, halálának 160. évfordulójára emlékezve.
A 2007-ben megálmodott terv, hogy egyesületünk kezdeményezése nyomán szobor álljon az általunk az emlékoszloppal megjelölt helyen, a Lúdpiac téren, Komárom Városa, a Palatinus Polgári Társulás és a nagy számú adakozó közreműködése, támogatása révén 2009-ben valóra vált és leleplezésre került Győrfi Lajos Szent Istvánt ábrázoló lovas szobra.
2011-ben, dr. Szénássy Zoltán kezdeményezésére elhatároztuk, hogy szobrot emelünk Egressy Béni tiszteletére a városi művelődési központ bejáratánál, kezdeményezve, hogy az intézmény vegye fel Egressy nevét. 2011-ben pénzgyűjtés indult mellszobor állítására. 2017. áprilisában a szoborállításra rendelkezésre álló összeget az elnökség döntése alapján aláírt megállapodás értelmében átutaltuk A Komáromi Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Köre számlájára. A további pénzadományoknak köszönhetően végül a városi művelődési központ szomszédságában, a várhoz vezető út mellett 2019-ben felavatásra került Nagy János szobrászművész alkotása, Egressy Béni egészalakos szobra.
A sort az Erzsébet szigetben található Jókai-filagória felújítása zárja. Az egyesület jubileuma tiszteletére Komárom Városa elkészíttette Jókai Mór bronz mellszobrát és 2020. november 28-án átadásra került a felújított filagória.
Egyesületünk tervei között szerepelt, hogy a városi művelődési központ felvegye Egressy Béni nevét. Ezt a javaslatot először 2014-ben terjesztettük a városi képviselőtestület elé, de ekkor még nem született döntés. Dr. Keszegh Margit, az egyesület elnöke és egyben városi képviselő ismételten 2019. november 28-án, a testület 12. ülésén terjesztette be javaslatát. A képviselőtestület ezt a javaslatot az 534/2019 számú határozatával elfogadta és a Városi művelődési központ 2020. január 1-től Egressy Béni nevét viseli.
Az eltelt 20 év alatt több nagysikerű rendezvényt sikerült megvalósítanunk.
Az indulás évét követően az első ünnepi megemlékezésre 2001. február 24-én, az egyesület megalakulásának 90. évfordulója kapcsán került sor. Ünnepi beszédet Szabó Iván elnök mondott, az egyesület múltjáról Szénássy Zoltán tartott előadást.
Egressy Béni halálának 150. évfordulója tiszteletére 2001. október 27-én emlékestet tartottunk. Ebből az alkalomból jelent meg Szénássy Zoltán könyve, „A komáromi induló hőse“ címmel.
2007. március 30-án “Arany János emlékezete” címmel emlékestet tartottunk a költő születésének 190. évfordulója tiszteletére.
2007. november 28-án „Ércbe öntött emlékezet” címmel tartottuk meg azt a nagyszabású emlékestet, mellyel a Jókai-szobor felállításának 70. évfordulójára emlékeztünk. Komáromban már Jókai halálakor, temetésének napján szoborállítást terveztek. A komáromiak nevében az írót búcsúztató Tuba János 1904-ben a temetésen ezt mondta: „Addig, míg ércbe öltözötten hazahívhatnánk, a viszontlátásra!” Harminchárom év terve és reménye vált valósággá 1937. november 28-án, amikor leleplezték a Berecz Gyula alkotta Jókai-szobrot.
2008. október 6-án, nemzeti gyásznapunkon az ünnepélyes koszorúzásokat követően a Tiszti pavilon dísztermében az összegyűlteket dr. Keszegh Margit köszöntötte. A Teátrum Társulat itt mutatta be dr. Pruzsinszky Sándor Marczibányi ház c. alkotását, mellyel 2007-ben elnyerte a Jókai-díjat.
Egyesületünk 2009. szeptember 26-án nagysikerű Petőfi Sándor – emlékestet rendezett a költő halálának 160. évfordulója tiszteletére.
2009. november 28-án a Radnóti-év keretén belül emlékeztünk meg a költő születésének 100. évfordulójáról.
A 2011-es év nagysikerű rendezvénye volt Liszt Ferenc születésének 200. és Erkel Ferenc születésének 201. évfordulója tiszteletére 2011. november 5-én megrendezett PÁRHUZAMOK című zenei és irodalmi műsorunk, melyet az Egressy Béni-szoborra való gyűjtés jegyében szerveztünk a Kultúrpalota dísztermében.
A 2012-es év kiemelkedő rendezvénye az Illyés Gyula születésének 110. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi verses-zenés emlékest volt, melyre 2012. november 10-én került sor a Kultúrpalota dísztermében.
A 2013-as év kiemelkedő rendezvényeként közösen a Duna Menti Múzeummal november 15-én nagyszabású ünnepséget rendeztünk a Kultúrpalota centenáriuma tiszteletére. „A Csallóköz keleti csúcsán, magát hiú hölgyként kettős tükörben a Duna s a Vágduna tükrében nézegetve áll a mi városunk: Komárom.” – olvasható az egykori Komáromi Kalendárium 1909-ben kiadott számában. „Ha a város hiú hölgy, akkor az épület, ahol ma összejöttünk, lehetne talán a hölgy egyik legszebb ékszere. Olyan ékszer, amire büszkék vagyunk, s ami néma tanúként kíséri végig életünket, városunk történelmét egész 1913-tól“ – hangzott el az ünnepi köszöntőben.
Egressy Béni születésének 200. évfordulójáról 2014. május 23-án nagyszabású műsorral emlékeztünk meg. „Hazám, hazám, te mindenem” címmel a Kultúrpalota dísztermében.
Csík János Komáromban és környékén elismert és közkedvelt hirdetője volt a kultúrának. Már fiatalon a Csemadok komáromi szervezetének és a hajógyár kulturális egyesületének a színjátszója lett. Az ötvenes, hatvanas években népszerűségének tetőpontján népszínműveket, egyfelvonásos darabokat, drámákat vittek színre nagy sikerrel. Később Csehszlovákia- és Magyarország – szerte közkedvelt énekes lett. A Supraphon lemezkiadó majdnem 100 dalt játszott fel vele hanglemezre. Egyesületünk közösen a Gaudium Polgári Társulással Csík János 95. születésnapja előtt tisztelegve ünnepi emlékestet tartott a Kultúrpalota dísztermében 2016. június 19-én „Piros betűs ünnep a te neved” címmel.
A Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület és a Gaudium Polgári Társulás 2017. május 14-én a Kultúrpalota dísztermében telt ház előtt emlékestet tartott a Komáromban élt és alkotott zenetanár, hegedűművész, zeneszerző, a Pro Urbe – díjas Dobi Géza emlékére. Gazdag életműve, munkássága példaértékű. Tartalmat és értelmet adott Kodály Zoltán azon gondolatának, miszerint „Akiben van tehetség, köteles azt kiművelni a legfelsőbb fokig, hogy embertársainak mennél nagyobb hasznára lehessen. Mert minden ember annyit ér, amennyit embertársainak használni, hazájának szolgálni tud.”
2017. november 28-án a Duna Menti Múzeum és a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület szervezésében koszorúzással egybekötött megemlékezésre került sor a Jókai-szobor felavatásának 80. évfordulója tiszteletére a Kultúrpalotában.
Szénássy Árpád, aki a 2005. december 4-én bekövetkezett halála előtt vállalt tisztséget egyesületünk elnökségében. 2018. március 10-én születésének meg nem élt 65. évfordulóján emlékeztünk rá. Az emlékest azt is eredményezte, hogy Szénássy Árpád halála után 12 évvel megjelent a Berecz Gyula szobrászművész életét, munkásságát bemutató könyve, melyet ő kéziratban ugyan elkészített, de kiadására nem került sor. Szénássy Árpád gazdag munkásságáról tanúskodott az a rendkívül tartalmas és szép kiállítás „VILÁGAIM” címmel a Duna Menti Múzeum Zichy-palota kiállítótermében. Itt került sor Szénássy Árpád : „Az elfelejtett szobrászművész, Berecz Gyula” című könyvének bemutatására is.
Minden év februárjában tisztelettel emlékezünk meg névadónk, Jókai Mór születésnapjáról a Kultúrpalotában tartott ünnepségen, ahol előadás hangzik el életéről, a szülővárosához köthető emlékekről és munkásságáról.
A budapesti Falvak Kultúrájáért Alapítvány Jókai Emlékbizottságával 2006-ban közösen bocsátottuk útjára a Jókai-díjat, melyet első alkalommal 2007 februárjában adtunk át. A díjalapítás gondolata néhai Szénássy Árpádnak és Végh Józsefnek, a Magyar Kultúra Lovagjainak köszönhető. A díj tárgyiasult formája Jókai Mór kezének másolata, melynek eredetijét még Jókai életében Donáth Gyula szobrászművész készítette. A pályaművekből összeállított antologiából 2020-ban jelent meg a 11. kötet.
A Magyar Írószövetség Választmánya 2017. novemberében kezdeményezte, hogy Jókai Mór születésnapján, minden év február 18-án kerüljön megrendezésre a Magyar széppróza napja. 2018-ban egyesületünk a Pozsonyi Magyar Intézettel társrendezője volt a hagyomány komáromi elindításának és a Kultúrpalota dísztermében nagy sikerű gálaestre került sor.
A 2019-ben megrendezett ünnepségen Grendel Lajos Kossuth-díjas íróra emlékeztünk. Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója bevezetője után levetítettük a Magyar Művészeti Akadémia Grendel Lajossal készült portréfilmjének egy részletét, majd „Abszurdisztán polgára” címmel előadással emlékezett a kortárs, a barát, Tóth László, József Attila-díjas költő, műfordító.
2020-ban ünnepségünk ünnepi szónoka Venyercsan Pál, a Pozsonyi Magyar Intézet újonnan kinevezett igazgatója volt és a magyar széppróza napját Gál Éva, Veresegyházán elő magyar tanár – aki kassai születésű, ám gyökereivel kötődik szűkebb pátriánkhoz, hiszen édesapja, Gál Sándor költő, Búcs község szülötte – „A két világháború közötti felvidéki magyar regény áttekintése” című előadásával köszöntöttük.
Jeles nap az egyesület életében és újkori történetében 2007. augusztus 19-e. Ekkor került első alkalommal sor arra, hogy városi rendezvénnyel tisztelegtünk augusztus 20-a ünnepe előtt. A Lúdpiac téren Szent István emlékoszlopot helyeztünk el, ezzel is emlékezve honalapító királyunkra, s emléket állítva városunk első írásos megemlítésének 970. évfordulója tiszteletére. Az emlékoszlop elhelyezése, melyet Nagy Géza, csicsói fafaragó készített, részünkről „térfoglalást” is jelentett. Az álom, hogy egyesületünk kezdeményezése nyomán szobor álljon a megjelölt helyen, Komárom Városa, a Palatinus Polgári Társulás és a nagy számú adakozó közreműködése, támogatása révén 2009-ben valóra vált és leleplezésre került Győrfi Lajos Szent Istvánt ábrázoló lovas szobra. Az eltelt években gazdagodott az ünnepi műsor. Hagyományt teremtettünk azzal, hogy az ünnep keretén belül a katolikus és a református egyház is megemlékezik ezen a napon Szent Istvánról és az egyházak részéről kenyérszentelésre, kenyéráldásra kerül sor.
Szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján ünnepeljük a magyar népmese napját, az egész magyarság mesekincsét. Egyesületünk hagyományteremtő szándékkal először 2013. szeptember 30-án rendezte meg Révkomáromban a magyar népmese napját, s csatlakozott ezzel a Magyar Olvasótársaság 2005-ben kelt felhívásához. A város iskoláiban évek óta megemlékeznek a magyar népmesékről Benedek apó születésnapján, s ezt emelte egyesületünk 2013-ban városi rangra. A sikert látva úgy érezzük, jó, hogy csatlakoztunk ehhez az egész magyarságot összefogó kezdeményezéshez. A népmese ünnepe délután a Kossuth téren folytatódik, ahová szeretettel várjuk az érdeklődőket, gyereket, felnőttet egyaránt. A gyerekek felkérésünkre egy mesefiguráról készült, saját kezű rajzot hoznak magukkal A magyar népmese ünnepét gazdagítja a város egy-egy magyar tannyelvű iskolája által összeállított műsor és a gyerekek nagy figyelemmel kísérik a meseolvasást. Az eltelt 8 évben mesélt a gyerekeknek Lőrincz Margit színművésznő, Varsányi Mari színművésznő, Petrécs Anna szíművésznő, Benes Ildikó színművésznő, Holocsy Katalin színművésznő és Szabó Csilla drámapedagógus. 2020-ban Écsi Gyöngyi előadásában Szőlőszem Kálmán történetét láthatta a közönség.
Elődeink munkájának nyomdokain haladva kitartóan, elszántan törekszünk arra, hogy Komárom értékeit megőrizzük, történelmi és kultúrális hagyományait ápoljuk és továbbörökítsük. Kötelességünk átadni az utódoknak mindazt, amit elődeinktől tanultunk, amit fontosnak tartunk, ami érték. Az, hogy dolgozzunk céljaink elérése érdekében erős hitet kíván és a kitűzött célok melletti erős elkötelezettséget vár el mindannyiunktól. Továbbra is a közösséget akarjuk szolgálni, jobbá tenni ezáltal a közösség életét, jelet hagyni az utókornak.
Dr. Keszegh Margit a Jókai Egyesület elnöke
