A 2020-as évben a koronavírus terjedésének megállítása érdekében hozott szigorítások nagy kihívás elé állították a hazai vállalkozói szektort. A vállalkozók forgalma jelentősen csökkent, a vírushelyzet változásai miatt pedig nem tudnak a megszokott módon tervezni. A helyzet egyelőre nem javult, így az új év kezdetén továbbra is sokan nagyon nehéz helyzetbe kerültek.
A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége (SzMVSz) még tavasszal, a koronavírus első hulláma idején a Baross Alapítvány, az MKP és a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége (FIVOSZ) segítségével felmérést készített az aktuális helyzet felmérése céljából. A kérdőívet 530 vállalkozó töltötte ki az ország magyarok által is lakott 18 járásából. A kutatásban vizsgálták a megszorítások vállalkozásokra gyakorolt gazdasági hatásait, felmérték, hogy a további működéshez milyen eszközök szükségesek, valamint megismerték a krízishelyzetben alkalmazott megoldásokat, amelyek célja a negatív következmények mérséklése volt.
A felmérésből kiderült, hogy a vállalkozások nehéz gazdasági helyzetbe kerültek, a válaszadók kétharmada komoly gondokat észlelt a működésében, többségük pedig korábban nem rendelkezett vészforgatókönyvvel, amelyet egy ilyen világjárvánnyal sújtott időszakban alkalmazhatott volna. A cégek átlagosan 2 hónapnyi tartalékkal rendelkeztek, így az állami támogatás nélkül nyárig tudtak túlélni.
A korlátozó intézkedések enyhülése után júniustól valamelyest javult a vállalkozók helyzete, de ősszel a második hullámmal szinte azonnal érkezett az újabb krízis.
A vállalkozók szövetsége éppen ezért még 2020 szeptemberében egy online kampányt indított, amelyben próbálja felhívni az emberek figyelmét a kis- és középvállalkozások bizonytalan helyzetére. A kezdeményezés célja továbbá, hogy felhívja a társdalom figyelmét a hazai vállalkozók támogatásának fontosságára.
A korlátozások miatt sok üzlet és szolgáltatásokat nyújtó vállalkozás is zárva tart, vagy csak korlátozott formában működhet. Ez gazdaságilag hatalmas megterhelést jelent, amely komoly következményekkel járhat. Ellenben ha figyelmet fordítunk a régiónkban működő cégekre, sokat segíthetünk nekik a megmaradásban, a túlélésben és abban, hogy a járványhelyzet lezárulta után újult erővel folytathassák korábban megkezdett tevékenységüket.
Ehhez annyit kell tennünk, hogy a vásárlásaink során előnyben részesítjük a hazai termékeket és szolgáltatásokat. Ezzel pedig esélyt adunk közösségünknek, a hazai magyar vállalkozóknak és gazdáknak.
A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége által indított „Szeresd a hazait, válaszd a hazait!” elnevezésű kezdeményezésében először a kialakult helyzetet ismertették, a vállalkozóknak lehetőségük volt arra, hogy ingyen reklámozzák őket a közösségi médiában, majd második videójukban felvidéki közszereplők és vállalkozók hívták fel a közvélemény figyelmét a helyi termékek vásárlásának fontosságára.
A videóban megszólalt többek között a gútai előadóművész, Vadkerti Imre; a Komáromban is működő Artis Centrum társalapítója, Barthalos Réka; a Csemadok elnöke, Bárdos Gyula; a Nemzeti Színházban vendégművészként fellépő Tóth Károly, aki a Barátok köztből és a Drága örökösökből is ismerős lehet számunkra; a HC DAC csapatkapitánya, Straka Mária és természetesen a SzMVSz elnöke, Iván Tamás is. Utóbbit a vállalkozók jelenlegi helyzetéről és a visszajelzésekről faggattuk.
Milyen volt a fogadtatása a „Szeresd a hazait, válaszd a hazait!” kezdeményezésnek?
A vállalkozói szövetség számára ez a téma nem új keletű, a szervezet egyik fő prioritása pontosan a hazai vállalkozások, gazdák támogatása és az általuk előállított, forgalmazott termékek, szolgáltatások népszerűsítése. Természetesen a koronavírus járvány megváltoztatott mindent, a kis- és középvállalkozói szektor olyan nehéz helyzetbe került, amelyre nehezen találunk precedenst. Magától értetődő, hogy tennünk kellett valamit. Idáig csak pozitív visszajelzések érkeztek hozzánk, reméljük a figyelemfelkeltő kampánnyal minél több lakosban tudatosul az, hogy milyen fontos a hazai termék vásárlása.
Mennyire érezte elégségesnek a kormány által a vállalkozóknak nyújtott támogatást?
Sajnos számos indok járul hozzá ahhoz, hogy az intézkedések átláthatatlanként, megfoghatatlanként legyenek megítélve. Természetesen dicséretes, hogy a kormány nem akarja elengedni a vállalkozók kezét, de a segítség minőségén is nagyon sok múlik. Azt látom, hogy a kormány sokszor ugyanabba a hibába esik. A segélycsomagot és intézkedéseket nem a vállalkozók fejével, hanem a bürokraták gondolkodásával állítják össze. Ennek pedig nagyon sok esetben az eredménye az, hogy rengeteg vállalkozó vagy kevés támogatásra jogosult, vagy egyáltalán nem is tud igényelni. Ha pedig tud, akkor is több hónapig tart a folyósítása. Azt gondolom, hogy ezen mielőbb változtatni kell, különben nagyon nagy bajba kerül a vállalkozói szektor.
A vendéglátás és a turizmus mellett melyek voltak a megszorítások által leginkább sújtott ágazatok?
Természetesen a turizmust és vendéglátást érintik a legérzékenyebben a megszorítások, azonban hasonló helyzetben van a zene- és kultúr ipar, a kiskereskedelmi egységek (nem élelmiszer), az autóipar és a felsorolt szegmenseket kiszolgáló vállalkozások. A második hullámot már megérezte az építőipar és feldolgozó ipar is. A legnagyobb kihívás a vállalkozások részére a kiszámíthatatlanság, ezzel kell nap mint nap megküzdeniük és emiatt válik a feladat néha legküzdhetetlen problémává.
Mekkora kiesést jelentett a régiónk vállalkozói számára, hogy karácsony előtt folyamatosan érkeztek a szigorítások?
A legtöbb szektorban a karácsonyi időszak egymaga annyi forgalmat termel, mint az év többi része összesen. Ebből kiindulva a kiesés és veszteség mértéke vállalatonként akár végzetes is lehetett.
Van-e más út a kereskedők számára, vagy csak az online értékesítés jelentheti a jövőt?
Az biztos, hogy a járvány újraértelmezte a szabályokat és a bevett megoldásokat. Aki életben akart maradni, annak alkalmazkodnia kellett az új körülményekhez. Véleményem szerint a személyes kontaktus nem kiváltható, viszont tény, hogy az online értékesítés fogalma erősebben van jelen hétköznapjainkban, mint valaha és ez így megmaradhat a járvány lecsengése után is.
Meg lehet becsülni, hogy az oltások megfelelő számú beadása után mennyi időre lehet szükség a vállalkozói szektor újbóli megerősödéséhez?
A kérdést inkább az érvényben levő megszorítások irányából közelíteném meg. Amennyiben a vállalkozói szektor a nyári időszakot is különböző rá vonatkozó korlátozások érvényében kezdi meg, úgy gazdasági értelemben újabb csapás vár mind a vállalkozókra, mind pedig magára az államháztartásra. A kis- és középvállalkozói szektor a munkavállalók több mint 35%-át foglalkoztatja és az ország GDP-jének hozzávetőlegesen az 50%-át állítja elő. Ha a nyári időszakra nem tudnak talpra állni a vállalkozások, annak a hazai vállalatok számára végzetes következményei lehetnek. Meg kell értenünk, hogy mindennapi egzisztenciánk szorosan összefonódik – vállalkozók és egyben egymás potenciális vásárlói vagyunk. Éppen ezért kell nagy hangsúlyt fektetnünk a hazai vállalkozói szektor támogatására és megsegítésére termékeik, szolgáltatásaik megvásárlásával. Ez egyaránt régiónk, közösségünk és nemzetünk érdeke.
Cikkünk rövidebb formában a Duna24 2021. januári nyomtatott lapszámában jelent meg.
