2020. december 19-én a Mgr. Denisa Masárová, a Regionális Közegészségügyi Hivatal (RÚZV) rendeletében 2020. december 21-től betiltotta a szentmiséket (výkon bohoslužieb) a Komáromi járásban. Utánajártunk a részleteknek.
A rendeletben hivatkozott törvény (355-ös számú 2007-es közegészségügyi törvény) alapján a Regionális Közegészségügyi Hivatal valóban jogosult a tömegrendezvények betiltására, a 48. paragrafus d) és e) pontjai szerint. A törvény itt nem tesz különbséget tömegrendezvény és tömegrendezvény között.
Érdekesség egyébként, hogy az idén márciusban hozott korlátozó intézkedések szintén ezen törvény d) pontjára hivatkoztak, akkor azonban csak a nyilvános miséket tiltották be, tehát online közvetíthetőek maradtak, illetve ami a lényeg: meg tudták tartani az istentiszteleteket.
Az Alkotmány viszont így rendelkezik a vallás gyakorlásáról: Mindenki szabadon megvallhatja felekezetét vagy hitét, egyedül, vagy együtt másokkal, magánszférában vagy a nyilvánosság előtt, istentiszteleten, vallási szertartásokon, szertartások megőrzésével, vagy a hitoktatáson való részvétellel (fordítás: Torvenytar.sk), (forrás: Ústava Slovenskej Republiky, Druhá hlava Druhý oddiel, Čl. 24/2.).
Felvetődik a kérdés, hogy miért van szükség a misék és istentiszteletek teljes tiltására, miért nem elég zárttá tenni őket.
Az ügyben portálunknak nyilatkozott Józsa Attila ógyallai esperes: “A výkon bohoslužby szakszerűtlen és pontatlan kifejezés a rendeletben, de ettől függetlenül kihámozható belőle a jogszabály célja: elkerülni a különböző háztartásokból jövő emberek gyülekezését a járvány fokozódása idején. S ez a mérvadó. A katolikus kánonjog tiszteletben tartja az állami jogot és annak autonómiáját, amennyiben az nem ellenkezik az isteni joggal és a természetjoggal. Többször utal is rá. Elfogadható, hogy az állam korlátozhatja a gyülekezési jogok gyakorlását pl. súlyos egészségügyi veszélyhelyzetre hivatkozva. Kérdés, hogy az a mérték, ahogy ezt teszi az állami törvényhozó, arányos-e a valósággal. Nyilván születhetnek túlzó vagy túl óvatos jogszabályok, veszély esetén ezekre sűrűbben sor kerül. A motiváció sem mellékes és az a mód ahogy ezt teszi, hogy az egy diktatórikus álláspontból vagy demokratikus elvek mentén történik. pl. az érintettekkel konzultálva és az egyházak szabadságát és a vallás gyakorlásának jogát is tisztelve . A Katolikus Egyház híveit a törvényes hatósággal való együttműködésre neveli a közjó érdekében, korlátot az isteni és természetjogi törvények tiszteletbentartása jelenti. Katolikus szempontból nyilvános istentisztelet vagyis hivatalos egyházi liturgia az is ha pl. egy pap egyedül celebrál egy szentmisét a hívek jelenléte nélkül. Vagy ha egy pl. 2-3 fős, egy lakóhelyen tartózkodó papi közösség vagy szerzetesi közösség zsolozsmát imádkozik. Nem kompetens az állami rendeletalkotó hatóság azt kimondani hogy egy pap nem mutathat be miseáldozatot, egyedül csak pl. keresztelhet, mert ez egy államegyházi rendszert idéz, ahol az állami végrehajtó hatalom azt hiszi aķármit megtehet, még a hit dolgaiban is parancsolgathat. Az állam mondhatja azt hogy járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva megtiltja különböző háztartásokban élő ember gyülekezését a templomban, amit ő saját terminológiával hromadné podujatie-nek nevez. Az istentisztelettel kapcsolatos konkrét szabályok kiadása az az illetékes egyházi hatóság feladata. Az illetékes egyházi hatóságok együttműködőek szoktak lenni az állami hatóság jogos és ésszerű és hatályos törvényeit figyelembe is veszik. Ez számtalan területet érint. Az állami hatóság döntéseinek megalapozottaknak kell lenniük. Kérdés, hogy a döntéshozó mennyire alaposan jár utána vagy csak autoritatív döntést hoz. Az is egy szempont hogy az állami hatóság csak kötelezettségeket ró az egyházakra és hogy segíti e kellő módon azt, hogy a kötelezettségek betarthatók elviselhetők legyenek. A korlátozásoknak figyelembe kell venniük, hogy közösségeinknek van önkorlátozó képességük. Pl. amikor egy hete 25 százalékra csökkentették az elfoglalt ülőhelyek számát akkor híveink automatikusan hozzáigazodtak és jogkövető magatartást tanúsítottak. A ” výkon bohoslužieb” egy pontatlan, szakszerűtlen kifejezés ami alkalmas arra hogy érzekenyen érintse, sebesítse az egyházakat Fejtörést okozhat a rendelet megalapozottsága és módja is. S ez fájhat is akár a mostani helyzetben. Azonban igazán a rendelet célja a lényeges. Nem biztos hogy elvárhatjuk a hatóságtól hogy az evilági egészségügyi szempontokon túl mindenre figyeljen, ehhez sajátos érzékre is szükség van. Vannak hatóságok amelyek jobban összetudják hangolni az egészségügyi szempontokat az egyéb igényekkel s az istentiszteletekben nem pusztán fertőzésforrást hanem lelki erőforrást látnak.”
Kérdéseinket elküldtük a Regionális Közegészségügyi Hivatalnak, illetve a Nagyszombati főegyházmegyének. Amint válaszolnak, bővítjük cikkünket.
