Sorozatunk előző cikkében a komáromi halászok eszközeit mutattuk be. Természetesen az egy szárazabb anyag volt, ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy cikksorozatunk funkcióját betöltse – azt, hogy egyfajta tudástárként is működjön. Most azonban könnyedebb vizekre evezünk, és bemutatjuk, hova is kerültek a kifogott halak Komáromban és környékén.

A kifogott halak utáni bevétel egy része a vártartomány birtokába került. A vám mértéke két hal volt, ami a domonkos rendi szerzetesek rendházát illette.

Adómentességet csak a német halkereskedők kaptak, akik Komárom piacain vették meg a halat, majd besózva más városokban adtak túl rajtuk.

Az adóztatásból persze látható, hogy jövedelmező volt a halászat. Ráadásul a vár főkapitányának elővásárlási joga is volt a nemesebb halakra (viza, sőregtok, kecsege). Az adó a kifogott halmennyiség negyede volt, amit az előbb felsorolt halak esetén halban, a többi hal esetében pedig pénzben kellett kifizetni.

A török időkben erősen megváltoztak a halászati szokások. Lévén a Duna jobb partja sokáig a törökökhöz tartozott, nem igazán érte meg – már csak a halászok épségének megóvása érdekében – a folyón próbálkozni. Ez azt jelentette, hogy a halászterület jelentősen csökkent. Tudjuk, hogy Komárom erődjében gyakran állomásoztak összevont császári erők, így a kereslet a fogyó kínálat ellenére jelentősen megnőtt.

A Bécsből Komáromba vezényelt német várkapitányok nem vádolhatók magyarbarátsággal, igyekeztek Komáromból és az ott lakókból kisajtolni, amit lehetett.

Ahogy említettük, a Komárom-környéki vizek főfogása a viza volt. Ez a hatalmas hal akár egytonnás is lehet, hosszuk pedig elérheti a 9-12 métert is. Húsa finom, ikrájára is nagy a kereslet. A vizák kifogására cégéket állítottak (lásd előző cikkünk), a halászok ladikokban várták a rajokat.

Amikor megérkeztek, zajt csaptak – mint a hajtók –, és beterelték az állatokat a cégékbe. Egy részüket agyonverték, másokat pedig szigonnyal vontattak partra.

Hálóval is lehetett vizát fogni, egy 1790-es írás szemlélteti legjobban a módszert: „..a hat, hét s nyoltz mázsát nyomó Vizák …könnyen engedik magokat megfogattatni. Mihelyt észre veszik a Halászok (a komáromiak jól értenek ehhez), hogy Viza van hálójukban; tsendesen viszik azt a part felé, s mikoraddig viszik, hogy a Duna gázolható, akkor egy közülük bemegy a Dunába hónallyig vagy nyakig való vízbe, megfogja a Vizának fejét s a nála lévő kötelet rá hurkolja s a többeknek segítségek által a partra kihúzza.” A Dunán átívelő vasúti hídtól balra eső területet ma is emlegetik Vizafogóként – ez az egyetlen ismert hely Komáromban, ahol cégével halásztak ezekre a halakra.

Egy nagyra nőtt viza.
Kép forrása: Pecacsarnok.hu

A vizafogás mindig nagy eseménynek számított, és vonzotta a bámészkodókat is. Így történt, hogy 1412-ben maga Luxemburgi Zsigmond is megtekintette Komáromban a halászatot.

„Vág torkolatánál sok száz halász gyűlt ekkor össze. Vas végű cölöpökkel elrekesztették a Dunát, és a kettős cölöpsor alsó kapuján átebbe az óriási csapdába terelték az ár ellen úszó óriáshalakat. Sípszóval, dobbal, kurjongatással riasztották, terelték őket, és mikor már egymás hegyén-hátán hemzsegtek a cölöpkerítések között, megkezdődött mészárlásuk. A zátonyos partra úszott, megszigonyozott állatok kopoltyúján és száján láncot húztak át, így von-tatták szárazra. 6 óriási viza és 5000 kisebb tok volt a zsákmány. A parton már készen álltak a sóshordók és a bárkák. A nagy halakat felaprították és sóshordókba rakták, a kisebbeket elevenen a bárkákba dobták.”

De nem ő volt az egyetlen király, aki kapcsolatba került valahogy a vizákkal. Mátyás király 30 ilyen állatot fogatott ki, és telepíttette át őket a tatai kastély halastavába. Látszik tehát, hogy jövedelmező bevételforrás volt a vizafogás, 1576-ra pedig minden vizafogásra alkalmas helyet beépítettek cégékkel Komárom környékén.

Hogy mi lett ezekkel a hatalmas halakkal? A rövid válasz az, hogy eltűntek. Hivatalosan utoljára 1987-ben fogtak ki térségünkben a Dunából egy 181 kilogrammos vizát, azt is Pakson. Terjeng az interneten egy legenda arról, hogy 2013-ban egy 17 kilogrammos vizát fogtak, azonban erre semmi bizonyíték nincs. Vannak persze próbálkozások, hogy ezt a hatalmas halat újra őshonossá tegyék a folyókban, viszont a vízszabályozás, a lehalászás és a vízi erőművek eléggé megnehezítik az állatvédők dolgát.

Következő cikkünkben a Komáromban kifogott halak sorsával foglalkozunk.

Borítókép forrása: Fortepan / Bojár Sándor
A képen egy 105 kilogrammos viza látható

Olvasta már?

A koronavírussal küzd a búcsi ápoló

Hatyina Olivér a Szent László Kórház infektológiai részlegén dolgozik ápolóként. A búcsi fiatalember viszont…

2021.01.19.

Megkezdődött az Esterházy-emlékév

Január 6-án megkezdődött az Esterházy János-emlékév a gróf születésének 120. évfordulója alkalmából. A rendezvénysorozatba…

2021.01.19.

A keszegfalvai nyerő páros

A keszegfalvai nyerő párost, Laki Rékát és Dollyt, a kutyás frizbi kedvelőinek nem kell…

2021.01.19.

Regisztráció nélkül, de folyamatos tájékoztatással zajlik majd a tesztelés Komáromban

Komárom városa közzétette az információkat a héten zajló teszteléssel kapcsolatban: Komáromban a hét folyamán…

2021.01.20.

Megújul a Marianum épülete

2,1 millió euró támogatást kapott Magyarország Kormányától, és 300 000-et a Nagyszombati Főegyházmegyétől a Marianum…

2021.01.19.

Szeresd a hazait, válaszd a hazait!

A 2020-as évben a koronavírus terjedésének megállítása érdekében hozott szigorítások nagy kihívás elé állították…

2021.01.19.
KOMÁROM időjárás

Iratkozzon fel hírlevelünkreés küldjük az aktuális lapszámot.

Programajánló
Nem található esemény!
Legolvasottabb