A naszvadi Csemadok az egyik legrégebbi és legnagyobb alapszervezete, a több mint hetven éve működő felvidéki magyar kultúregyesületnek. A több mint ezer főt számláló tagság, éves szinten több mint harminc rendezvényen jelenik meg és a fiatalok mozgósításában is az élen áll. A naszvadi alapszervezet múltjáról, jelenéről és jövőjéről Simonics Tibor elnökkel és Szabó Gergely alelnökkel beszélgettünk.
Röviden bemutatnák a naszvadi Csemadok tevékenységét? Milyen rendezvények kerültek megrendezésre a szervezet égisze alatt a közelmúltban?
Simonics Tibor: A naszvadi Csemadok 1949-ben alakult és a legelső alapszervezetek közé tartozott. A szervezet történetének az elején főleg a színjátszás volt a tevékenységek középpontjában. 1965-ben alakult a citerazenekar, amelynek jogutódjaként jelenleg két zenekarral, a Vizával és Sústyával is büszkélkedhetünk. A 70-es években kezdte meg a működését az énekkarunk, jelenlegi nevén a Búzavirág éneklőcsoport és 2008-ban útnak indult a Pettyem Néptáncegyüttes, amelyen belül jelenleg is három csoportban zajlik a néptánc oktatása. Külön öröm, hogy 2017-ben megalakult a Pettyem felnőtt tagozata is, amelyet főként a táncoslábú fiatalok szülei alkotnak. Öt évvel ezelőtt jött létre a Mécsvirág Irodalmi Kör, amely az irodalom kedvelőit csoportosítja és különféle programokat biztosít számukra.
A naszvadi Csemadok jelenleg az egyik legnagyobb alapszervezet a maga ezer fős tagságával. Éves szinten a saját eseményeink mellett mások meghívásainak is eleget teszünk, ez összesen több mint 30 rendezvényt tesz ki.
A teljesség igénye nélkül néhányat kiemelnék közülük, mint például a minden év elején megrendezésre kerülő két bálunkat. Az első januárban a Vince bál, ami idén lett volna ötvenkettedik alkalommal megszervezve, a második pedig a februári ifjúsági bál, ami tíz éves hagyománnyal büszkélkedhet. Túlzás nélkül kijelenthetem, hogy az ifjúsági bálunk Felvidék legnagyobb báljai közé tartozik, a maga négyszáz fős vendég létszámával.
Természetesen vannak megemlékezéseink is, például március 15-én és augusztus 20-án, amikor koszorúzást szoktunk szervezni a helyi MKP-val karöltve. Április 29-ére, a tánc világnapjára egy egész napos akcióval készülünk, ahová különféle tánccsoportokat hívunk el. Szeptember végén, az idősek napján a hatvan éven felüli tagjainkat látjuk vendégül. November elején népdalestet szervezünk, a hónap végén pedig a Katica bál kerül megrendezésre, ami eddig öt alkalommal valósult meg a Viza citerazenekar védjegye alatt.
A főbb rendezvényeink mellett számos kisebb-nagyobb közösségépítő eseményt is szervezünk, melyeken a kicsiktől a nagyokig igyekszünk mindenkinek kultúrában gazdag szórakozást biztosítani. Külön érdekesség, hogy két éve egy nyertes pályázatnak köszönhetően, létrehozhattunk egy két helyiségből álló kézműves műhelyt a székhelyünk falai között. Az egyik helyiségben három szövőgép segítségével szőni tanulhatnak a tagok, emellett a sústyafonást is elsajátíthatják, ami egy tradicionális naszvadi hagyomány. A második világháború után a naszvadiak a kukorica sústya(csuhé)-fonásból éltek, azonban napjainkra már csak néhány idős fonóasszony űzi ezt a mesterséget. Szeretnénk ezt a hagyományt életben tartani és minél több fiatallal megismertetni. A másik helyiségben az agyagozás alapjaival barátkozhatnak meg a tagjaink.
Szabó Gergely: Az előttem elhangzottak után talán még a Naszvadi Lakodalmas című színdarabunkat emelném ki, amit először Ledniczky József főszereplésével 1970-ben mutattunk be. Majd a 80-as évek második felében újraélesztettük és újra bemutattuk. Számos olyan magyarországi településre eljuttattuk, ahová naszvadi magyarokat telepítettek ki. Két évvel ezelőtt, amikor hetvenéves lett a Csemadok, ismét leporoltuk a színdarabot és harminc év után újra betanultuk a Naszvadi Lakodalmast. Ez lényegében egy másfél órás előadás, ami egy hagyományos lakodalom kilenc fázisát mutatja be. Elég nagy volumenű színdarabról van szó, hiszen a kisebb-nagyobb szerepekben hatvan fő viszi színpadra a történetet, főszerepben a vőféllyel akit történetesen én alakítok, hiszen a való életben is űzöm ezt a gyönyörű mesterséget.
Ahogy elmondták éves szinten rengeteg rendezvényt bonyolítanak le, emellett pedig több hagyományőrző formációt is működtet a helyi szervezet. Hogyan tudják bevonni az események forgatagába a fiatalokat?
S.T.: A helyi fiatalokat legfőképpen a Pettyem néptánccsoportba és a Viza citerazenekarba tudjuk bevonni. Minden nyáron néptánctábort szervezünk, amit évről-évre nagyon várnak a gyerekek. A naszvadi Csemadok épületében is igyekszünk teret adni a fiatalok számára. A vírus előtti időkben, rendszeresen tartottak itt szülinapi bulikat, szilveszteri összejöveteleket, nem mellesleg egy játékterem is a fiatalok rendelkezésére áll, ahol léghokizhatnak, csocsózhatnak, biliárdozhatnak és dartsozhatnak is. Azon kívül, hogy a fiatalok ide járhatnak, a Naszvadi Magyar Tannyelvű Alapiskola végzőseit minden évben Csemadok-taggá avatjuk. Ez a gyakorlatban úgy történik, hogy a ballagás napján a végzős diákok eljönnek hozzánk a székházba, ahol megvendégeljük őket, kapnak tőlünk egy kis ajándékot és megkapják a Csemadok-könyvüket az első bélyegükkel együtt. Ettől a ponttól pedig hivatalosan is Csemadok-taggá válnak. Ezáltal szeretnénk azt elérni, hogy érezzék a fiatalok, hogy egy közösség fontos tagjai. Természetesen később lehetőségük van eldönteni, hogy szeretnének-e Csemadok tagok maradni. Nagy örömünkre azonban csak nagyon kevesen döntenek amellett, hogy kilépnek a közösségből.
Sz.G.: Bő tíz évvel ezelőtt lehetőséget kaptunk a helyi szervezettől, hogy egyfajta ifjúsági klubként használjuk a székházat, amelyre akkor és azóta is nagy az igény a helyi fiatalok körében. Mi persze éltünk is a lehetőséggel és idővel a Csemadok ifivezetőségét is megalakítottuk. Ambiciózus fiatalokként segítettük és azóta is segítjük a Csemadok akcióit, emellet saját rendezvényeket is szervezünk. Ezidőtájt az akkori elnökkel Dobosi Róberttel elhatároztuk, hogy a helyi fiatalok számára megszervezzük, az azóta már tíz éve megrendezésre kerülő ifjúsági bálunkat. Az első évben nagyjából száz vendéggel, a helyi kultúrházban került megrendezésre a bál. Az évek során azonban annyira elterjedt a híre, hogy pár évvel ezelőtt az Agrorent (JRD) kultúrtermébe kellett áthelyezni, mivel kinőtte a kultúrház épületét. Az új helyszínen immár négyszáz naszvadi és környékbeli fiatal mulatozhat együtt. Sajnos manapság a covidhelyzet következtében ezt a közösségi élményt is nélkülöznünk kell. A válsághelyzet előtti időszakban, azonban hétvégente nyitva állt a Csemadok ajtaja a szórakozni vágyó fiatalok előtt.
Március 15. közeledtével lehet-e még a magyarságtudatot erősíteni a fiatalokban?
S.T.: Minden évben március 15-én a székház előtti kopjafát szoktuk megkoszorúzni. Ezeken a megemlékezéseken rendszerint az aktív csemadokosok gyerekei és unokái is részt vesznek, és szép számban képviselik a generációjukat. Természetesen lehet és kell is erősíteni a magyarságtudatukat, kiváltképpen a mai felgyorsult világban.
Mi a hagyományőrző csoportjainkkal és a számos, fiatalokra összpontosító programunkkal próbáljuk a hagyományainkat továbbadni az új generációnak, ezzel erősítve bennük a magyarságtudatot és a hazaszeretetet.
A jelenleg Szlovákiában zajló népszámlálás kapcsán számos kampány indult Felvidéken és Magyarországon egyaránt. Esetleg a naszvadi Csemadok is bekapcsolódott az eseményekbe? Milyen végkifejletre számítanak?
Sz.G.: A körülményekre való tekintettel, úgy ahogy mindenki más, mi is a Facebookon osztottunk meg a népszámlálással kapcsolatos üzenetünket. Bátran buzdítunk mindenkit arra, hogy helyesen döntsenek és büszkén vállalják a magyarságukat. Továbbá igyekszünk segíteni a szépkorú naszvadi lakosoknak a népszámlálás online kitöltésében. Idén ugyebár teljes mértékben online felületre költözött a népszámlálás, ami nagyon megnehezíti a digitális életben kevésbé jártas emberek dolgát, lehetőségeinkhez mérten nekik próbálunk segíteni. Az eredmény tekintetében, pedig nagyon bizakodóak vagyunk és reméljük, hogy Naszvad megőrzi az ötven százalék feletti magyarságát.
A jelenleg már lassan egy éve tartó vírushelyzet egyebek mellett a kulturális szervezetek és intézmények működését is megnehezíti. Talán a legnagyobb érvágást a tömegrendezvények októberi betiltása jelentette, ami a mai napig is fennáll. Önök hogyan élik meg ezt az időszakot?
S.T.: Ugyebár pont a 2020-as március 15-ei megemlékezés előtt köszöntött be a koronavírus járvány, így ez a rendezvényünk volt az első ami elmaradt, de sajnos nem az utolsó. A tavaszi enyhítések után, június 4-én Trianon 100. évfordulója alkalmából a székház előtti kopjafa mellett népviseletbe öltözve elénekeltük a Felvidék Himnuszát, amelynek szerzője, a naszvadi származású Lábszky Olivér személyesen is tiszteletét tette és ő is énekelte velünk a szerzeményét. A közös éneklésről videofelvétel is készült, ami a naszvadi Csemadok Facebook oldalán és YouTube-on is megtekinthető.
Szerencsére az alapiskolások Csemadok avatását is megtarthattuk, valamint egy közösségépítő pecsenyesütést is összehoztunk, amelyen vendégül láttuk az aktív tagjainkat. A nyáron még megtartottuk a Pettyem tánctábort és augusztus 20-át is megünnepeltük, azonban szeptemberben visszatért a második hullám, így az őszre tervezett programokat sajnos le kellett mondanunk. Az első idei rendezvényünket február végén, rendhagyó módon online tartottuk meg, a Mécsvirág Irodalmi Kör szervezésében. A XIV. Wass Albert felolvasó maraton szintén visszanézhető a naszvadi Csemadok Facebook-oldalán. Jelenleg pedig számos jövőbeli tervvel várjuk, hogy minden visszatérjen a rendes kerékvágásba és újra visszatérjünk a programok szervezéséhez.
Milyen tervekkel és célokkal tekintenek a jövőbe?
S.T.: Amint elvonul a járvány, folytatjuk azokat az akcióinkat, amelyek szinte már hagyománnyá váltak, továbbá új tervekkel is készülünk a naszvadiak számára. Többek között tervezünk egy aratóünnepséget június végére, amely során mindenki, aki szeretne részt venni az eseményen, saját kézzel és szerszámmal lekaszálhat egy darabot a bő fél hektáros termésből. Gútáról kapunk egy cséplőgépet, amivel ki fogjuk csépelni a búzát, reményeink szerint jó kis közösségépítő program lesz. Továbbá a Lakoldalmas színdarabot szeretnénk továbbvinni és minél több olyan magyarországi településre eljuttatni, ahová a nagy kitelepítés idején naszvadiakat telepítettek ki. Itt szeretném megemlíteni, hogy nem lenne ez a rengeteg program és nem működhetne ez a rengeteg csoport a támogatóink nélkül. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a három legnagyobb támogatónknak, név szerint Naszvad város önkormányzatának, a Bethlen Gábor Alapnak és a Csoóri Sándor Alapnak. Végül pedig aki szeretne naprakész lenni az alapszervezetünkkel és a rendezvényeinkkel kapcsolatban azt kérjük, hogy látogasson el a weboldalunkra, a https://www.csemadoknaszvad.sk/ ahol minden fontos információt és közelgő eseményt megtalálnak.
Cikkünk a Duna24 2021. márciusi nyomtatott lapszámában jelent meg rövidebb formában.
