A Kempelen Farkas – a pozsonyi da Vinci címet viselő vándorkiállítást a pozsonyi székhelyű Kempelenopolis polgári társulás hívta életre.
A kiállítás Kempelen személyét a múltban rárakódott mítoszoktól megtisztítva igyekszik bemutatni. Az alkotók a pozsonyi polihisztor inspiráló és izgalmas életútjának felvázolása során nagy hangsúlyt fektettek az általa elért tudományos eredményekre. Kempelen géniusza kétségkívül nagy hatással volt a tudomány fejlődésére. Maradandót alkotott a fonetika és a gépesítés területén, munkássága előremozdította a vakok és gyengénlátók oktatásának ügyét, de a színpadi mágia sem volt ismeretlen terep számára.
A különböző multimédiás eszközök és modellek segítségével a látogatók megismerhetik Kempelen találmányait és művészi munkásságát egyaránt. Emellett bemutatásra kerülnek azok a pozsonyi helyszínek is, amelyek személyével valamilyen módon összefüggésbe hozhatók.
A tárlat 2018-ban a pozsonyi Közlekedési Múzeumban és a Szlovák Tudományos Akadémia épületében volt szemrevételezhető, 2019-ben pedig Kassán, a Szlovák Technikai Múzeumban vendégszerepelt.
Ötlet és forgatókönyv: Andrej Groll. Építészeti és grafikai terv: Zuzana Vaněková, Eva Kašuba. Videó: Dr. Fabian Brackhane, Andrej Groll. Web: www.kempelen.info. Facebook: Wolfgang.Kempelen
Kempelen Farkas (1734–1804)
Polihisztor, feltaláló, képzőművész és drámaíró, Mária Terézia királynő kortársa és pártfogoltja. Pozsonyban született, s élete nagy részét ott töltötte el.
Kempelen találmányai, mint a „Török” névre elkeresztelt sakkozó automatája vagy a beszélőgépe a mai napig ámulatba ejtik a világot. Személyében a hazai felvilágosodás egyik legnagyobb, nemzetközileg is elismert alakját tisztelhetjük.
Kempelen a tudományos élet különböző területein több világelsőséget is magáénak mondhatott.
- Nevéhez fűződik az első sikeres kísérlet az emberi hang művi létrehozására (beszélőgép, 1769-1791).
- Írógépet készített vakok számára (1779).
- A történelemben elsőként kapott szabadalmat gőzgép készítésére (1784).
- Szintén az ő nevéhez fűződik a mágia történetének első „szekrényes” illúziója (sakkozógép, 1769).
- 1791-ben megjelent tanulmánya (Az emberi beszéd mechanizmusa) révén a modern nyelvtudomány megalapozójának tekinthető.
- Munkássága úttörő jelentőségű a logopédia, valamint a vakok és gyengénlátók oktatásának terén.
Kempelen sakkozó automatájára sokan mint megtévesztésre alapuló szerkezetre tekintenek, ezért személye a kollektív emlékezetben – rendkívül igazságtalanul – a sarlatánság fogalmával fonódott egybe. A titokzatos, mítoszok övezte sakkozó Török árnyékában elhomályosulnak a neves tudós egyéb találmányai, felfedezései.
