Végre személyesen is találkozhattunk a 10 éven át Ausztráliában élő párral. Megnézhettem hol élnek, hogy élnek itthon. Persze pörgősen… Pipi kutyával, a karantén idején életmentő terasszal, és a lakás leglényegesebb pontjával, a nagybetűs gardróbszobával. A 700 ezer követőt számláló divatblogger egy kényelmes fehér kanapén fogadott, a kutyus is néha odabújt, erre ő: „Pipike, hol a kacsád?”. A ruhatárból enyhe zaj szűrődött ki, jöttek-mentek a barátok, akik éltek a „Vásárold ki Csinger Andi ruhatárát!” lehetőségével.
Andi és férje, Csintalan Titi több mint egy évre Komáromban ragadtak, de már érezték: ideje továbbmenni. Ausztrália után most Olaszországba költöznek, Ostia városkában, a csizma sarkában sorsszerűen megtalálva új otthonukat. „Már nagyon régen kinéztem arrafelé egy luxushotelt, amit mondtam Titinek, hogy oda mindenképp vigyen el. Akkora várólista volt, hogy amint megláttam egy kétéjszakás üresedést tavaly októberben, azonnal le is foglaltam. A turistaváros 7 kilométerre a tengerparttól található, aminek történelmi központjában, egy kis utcácskában láttuk meg leendő házunkat. ’Ebben azért el tudnék lakni’ – jegyezte meg Titi, és akkor megláttuk az apró ELADÓ feliratot az ajtón. Egy kis böngészés a neten, egy nagyobb alkudozás, és végül a miénk lett. Az ottani életminőség egyébként nagyon hasonlít az ausztrálhoz. A város akkora, mint Komi, de itthon hiányoltuk már a halas boltokat, amiből Ostiában nincs hiány. Plusz Sydneyben rengeteg ázsiai kaját ettünk, de már erre is találtunk megoldást: jövő nyáron vendégül látjuk egy bali barátunkat, és tőle fogjuk eltanulni a keleti konyha rejtelmeit.”
De miért is zárult le az ausztráliai korszak? „Lejárt a vízumunk, és nagyon drága lett volna még plusz 3-4 év sulizás, amivel maradhattunk volna. A marketingmenedzsment szak, amit elvégeztem, a kezdetekben félévente szinte lenullázta a számlánkat. Volt-nincs, bumm, kezdhettük elölről.” Amerika is szerepelt a terveik közt, pontosabban Los Angeles, ám a vízumkérdés miatt az is esett. „Család is már jó lenne, úgyhogy jobb lesz a közelben. Mindenesetre, ha nem kellett volna eljönnünk Sydneyből, biztos maradunk. Az olaszból már most sok ragadt ránk, a Sí és No megy, és egy csésze cappuccino-t is ki tudunk kérniJ. Az európai nyári szezont tehát itt töltjük, októbertől februárig pedig Balira készülünk.” A pár az elmúlt években megjárta a Maldív-szigeteket, Thaiföldet, Mexikót és Amerikát is – utóbbi kontinensen az ügyfelek mindig nagy örömmel fogadják őket, közös ebédekkel, vacsorákkal erősítve az együttműködéseket, sokszor már baráti kapcsolatokat. „Ha sokat utazol, mindig van egy olyan ország, amit magadévá teszel. Nekünk ilyen Bali, rendszeresen visszatérünk oda. Marokkó húz még nagyon, ahol nem voltam. Nem tudom miért, talán a shopping végettJ. A házba majd a szőnyegeket biztosan onnan szeretném.”
Andi és Titi minden projekten együtt dolgoznak, bár az influencer férje eleinte nem kedvelte a fotózást. „Hogy szereti-e? Most már tudja, mit szeretek én J. Ami régen fél napig tartott, most 5 perc alatt kész. Hiányzik ám neki is, sokszor mondja, ’gyere, menjünk zúzni’ – így hívjuk a fotózást. Mindent együtt csinálunk, egymás nélkül nem is menne.” Andi egy olyan vonalat képvisel a divat terén, mely bárki számára elérhető. „Van persze, hogy 400 Eurós farmert veszek fel, de normál cuccokat is hordok. A H&M-et például nagyon szeretem – főleg a Home-ot –, egy Gucci-nak emiatt nem is vagyok célpont. A farmer rövidnadrágjaimat is hiába keresik a követőim egy Levi’s-ben, mivel vintage turikban vásárolom őket. Ha megkérdezik, honnan szereztem a darabot, simán megmondom, hogy túrtam J. A bútoraink is mind vintage stílusúak. Én egyébként nem költök, és nem halmozok fel dolgokat. A partnerek rengeteg holmit küldenek a fotózásokhoz, ezeket később eladom, és veszek belőle olyat, ami nagyon tetszik.”
Számtalan élmény jut Andi eszébe, ha az együttműködésekről kérdezem. Stabil amerikai ügyfelek, a nagy adag kirándulással egybekötött fotózás, melyre a Facebook emlékezteti őket, vagy például az ausztrál Mazdával való közös meló. „Ők tényleg szuperek voltak, barátok vagyunk a mai napig. Volt egy full time autónk tőlük és havonta 3 napos kirándulásokra hordtak… Szóval nem is a pénz miatt emelném ki őket, hanem a sok élmény miatt, amit nyújtottak.” A fiatal pár szülei ugyebár egy másik generációt képviselnek, így kíváncsi voltam, ők mennyit érzékelnek gyerekeik sikeréből. „Eleinte nehéz volt felfogniuk, de most már tudják, hogy mit csinálunk. Büszkék ránk, és boldogan mosolyognak, ha elmondjuk, mennyit tudunk megkeresni. A titok talán az volt, hogy a fotókat soha nem tudatosan csak a pénzért csináltuk. A munka mellé jött hobbiként és aztán szépen alakult. Sőt, úgy kellett ránk szólni annó, hogy mi ezért miért nem kérünk pénzt?!”
Felmerült az is, hogy vajon mi akasztja ki egy divatblogger érzékét? „Fuh, hát a nagyon rövid rövidnadrágok például. Persze hordok én is, de megpróbálom kompenzálni egy bokacsizmával, és egy hosszú ujjú pólóval.” Ezen kívül a szűk farmer szűk pólóval olyan, ami nem zavarja őt máson, de ő biztos nem venné fel. „Ha kicsit lehűl az idő, mindenki a farmer-szűkpóló-bőrdzseki-botasz kombinációt választja. Lehet ezt is egy kicsit másképp, például egy hosszúszoknyát csizmával hordani, vagy mint te, felvenni egy kardigánt.”
Andiék március 9-én jöttek meg Olaszországból egy fogorvosi időpont miatt. Pont utána pedig le is lezárták a határokat. „Jaj, te, ez az egész dolog, ez szörnyű. Odakint semmi nem volt, maszkot sem hordtak az emberek, egy vicc volt az egész. Mindenesetre, mivel addigra itthon már ment a félelemkeltés, két hétig csak ketten voltunk. És tökéletes is volt így, hisz’ megszoktuk már Sydneyben. A karantén alatt boroztunk, jó sok bor elfogyott – emlékszik vissza nevetve – de gyakran kilógtunk a kutyával is sétálni. Bicózni is nagyon imádunk, de mindig csak célállomással. Egy jó söröcske a végén és vissza.”
Andi és Titi már 12 éve vannak együtt és 9 éve házasodtak össze. „Az a bizonyos ötszemélyes esküvő. A pontos dátumot nem is tudjuk, vízumos esküvő volt, de azóta is boldog házasok vagyunk J. Két éve szerettünk volna egy itthoni lagzit. Titi, gyere csak, te úgyis jól dumálsz!”„Szóval – veszi át a szót férje – mi modernizálva egy bulit terveztünk, meg volt a helyszín, a ruha, mi akartunk meghívni embereket és állni is mindent. Altánokos, pampafüves esküvőt képzeltünk. Aztán azt vettük egyszer csak észre, hogy már nem is akarjuk igazán. Helyette megfogtuk magunkat, és elmentünk egy körútra, Görögország, Olaszország, Amerika. Az egy éjszakás lagzis élményből csináltunk egy több megállós nászutas álmot.”
Ekkor újra csöngetés, újabb vásárlók, így már csak egy pont maradt a végére: belesni a gardróbba. Cipők, táskák, és menő ruhák, amíg a szem ellát… Ami pedig aznap nem talált gazdára, a hétvégi akción biztos elkelt – hiszen ha Andi bőrébe nem is, a ruháiba bárki belebújhat. Lesd meg az Instagramon Te is!
