A vírushelyzet természetesen a vendéglátást is megtépázta, sőt mi több, leginkább a turizmus szegmensét tette tönkre, így ezt megsínylették a komáromi vendéglátóipari egységek is. Ezúttal étterem- és bártulajdonosokat faggattunk ki, ők hogy kezelték a vendégkör megcsappanását, a forgalom csökkenését és hogy vészelték át a krízist.
Bognár Zsu – Borozó
Hát, 2020… – ez a sikkes évszám nem a legsikerültebbek között fog bevonulni a Borozó történelmébe, de gondolom, ezzel sokan vannak így. A tavaszi kényszerpihenő nem volt egy dicskorszak, de a tartalékoknak és az igényelt állami támogatásoknak köszönhetően túléltük valahogy. Amikor már újra “teljes gőzzel” üzemelhettünk, ígéretesnek tűnt a nyár: sorra pótoltuk be az elmaradt koncerteket, bulikat – úgy tért vissza az Élet a falak közé, mintha mi sem történt volna. Érezhető volt, ahogy mindenki fellélegzett, az emberek kiszabadultak, igényük volt a gondtalan szórakozásra. Az, hogy pont idén nyáron szereztünk pár (?) új jóakarót, akik a folyamatos feljelentgetési kényszerükben élték ki magukat, sajnos más lapra tartozik – ennek valami más a kórképe… A gondtalannak ígérkező, de végül nagyon problémássá lett nyári időszak után pedig sorban jöttek az újabb korlátozások, majd végül a 22:00-ás kötelező záróra. Főként a hétvégékre nyomja ez rá keményen a bélyegét, a forgalom érezhetően megcsappant – a csúcson abbahagyni egy kocsmában nem épp a legnyerőbb taktika. A kollektívát természetesen ennek ellenére sem fogjuk megbontani, bár tagadhatatlan, hogy ez sajnos értelemszerűen hozza magával a “kis(ebb) pénz – kis(ebb) foci” – átkát a kollégáknak is. Hiszem azonban, hogy túlleszünk ezen is, és felemelt fejjel, erőnkben megújulva vágunk majd bele egy sokadik új kezdetbe, amikor mindez már csak egy rossz emlék lesz. Ahogy az isteni Freddie mondaná: Show must go on!
Litva Jakub – Bowling Restaurant&Pizzéria
Nem volt egy kellemes időszak, mivel nagyot változtak az idők. Pont a szezon kezdetén korlátoztak minket, és plusz nehézséget okozott az is, hogy sokáig a segélyekről sem tudtak nyilatkozni. Ez átszervezéshez és leépítéshez is vezetett. Az állam nyújtott ugyan támogatásokat, viszont tekintettel az új életstílusra, a cégek helyzetére és a szezonból fennmaradó napokra, amikor forgalmat lehetett generálni, ez nem volt elég. A négy hónapból lényegében maradt egy, ráadásul most újfent olyan szabályozások léptek érvénybe, melyek miatt az emberek félnek visszatérni a korábbi mindennapi életükhöz. Jelenleg az is kérdéses, hogyan vészeljük át a következő hónapokat, hiszen egy lényegesen gyengébb év van mögöttünk, amit tovább nehezítenek az újra behozott intézkedések. A gyengébb időszak eredményei miatt át kellett gondolnunk, hogyan éljük túl a főszezont. Ami a külföldi turistákat illeti, a nyár folyamán láthatóan apadt a jelenlétük, hiszen a teljes turizmus ágazatot érezhetően visszaszorította és ez a hotelünkben is ugyanúgy megnyilvánult. A helyi vendégkör szintén kétszer is meggondolja, hogy étteremben egyen-e vagy otthon. A jövő év fogja azonban igazán megmutatni, mennyire viselte meg a krízishelyzet a vállalkozásokat, meglátjuk ki marad és ki kényszerül bezárni.
Kuchárová Lucia – Karma Garden
Sajnos nagyon érezhető számunkra is az új helyzet. Mi igazaból az elején még márciusban bezártunk 3 hétre, mert nem tudtuk mi lesz, vagy milyen előírások várhatóak. Aztán amikor már úgy láttuk, hogy ez egy ideig eltart, kinyitottunk legalább az ételkiadásra. Az ebédek száma ekkor körülbelül a 20%-ára csökkent az azelőtti mennyiséghez képest. Természetesen ez érthető is, mivel mindenki otthon volt, otthon főzött, vagy csak félt, és főleg spórolt… Aztán szerencsére újra el lehetett kezdeni éttermekbe járni, így picit növekedett az ebédeladás nálunk, viszont nem volt számottevő a javulás. Minél jobban közeledett a nyár és enyhültek a szabályozások, úgy jöttek az emberek is, hiszen elegük volt már a bezártságból, és mivel jó idő is volt, a nálunk lévő hatalmas terasz megtelt élettel – az asztalok között eleve van 2 méter távolság, sőt akár több is, így ez sem okozott gondot. Főleg a hétvégék voltak az erősek. Az utóbbi 2 hétben viszont megint kezd visszaesni a forgalom, talán ismét kezdenek félni az emberek, és biztos sokan vannak azok is, akiknek már agyukra megy a maszkviselés és a mindenféle rendelkezés. Sokszor egyszerűbb megoldás lehet így számukra, hogy hétközben inkább a munkahelyükön maradnak ebédelni és ez nálunk újabb kiesést eredményez.
Belucz András – Plant B
A koronavírus-járvány elején drasztikusan visszaesett a vendégeink száma, ami nagyrészt annak volt köszönhető, hogy bezárták a szomszédunkban működő iskolákat, a legtöbb ember pedig sokkal komolyabban vette az óvintézkedéseket, mint most és csak akkor mentek az utcára, ha muszáj volt. Ekkor mi a pánik és az önsajnálat helyett azonnal a megoldásra koncentráltunk. Megpróbáltunk gyorsan alkalmazkodni a kialakult helyzethez, változtattunk az üzleti modellen, próbáltunk megszólítani egy új célcsoportot, a megszokott szendvics/smoothie/desszert kínálatunkat kibővítettük az ebédmenüvel, amit házhoz is szállítunk. A váltás elején intenzívebben kommunikáltunk a neten, többet költöttünk hirdetésre. Szerencsénkre a vendégeink elégedettek voltak azzal amit kaptak és így sokan ajánlottak minket az ismerőseiknek, így kb. 2-3 hét után biztos volt a „túlélésünk”. Időközben a kis büfénk közvetlen szomszédságában megnyitottuk az étterem részt is, így mi a leépítés helyett bővítjük a csapatunk létszámát és megpróbálunk folyamatosan fejlődni, amennyire az aktuális helyzet engedi.
