Beszélgetés Ulrich Nikolett doktornővel a COVID-19 vakcináról
Megosztó téma a vírushelyzet, így maga az oltás kérdése is. Oltassunk, vagy sem? Vannak hátulütői a vakcinának? Melyek a legnagyobb tévhitek a vírussal kapcsolatban? Mit érdemes szem előtt tartanunk, amikor az oltás kérdését mérlegeljük? Ulrich Nikolett beavatott néhány részletbe, mely hasznos lehet a döntéshozatalunk során.
Az Ulrich család épp frissen esett át a koronavíruson, szerencsére esetükben egy könnyebb lefolyású, nátha és orrdugulás kísérte néhány napról volt szó. „Valószínűleg a kisebbik fiamtól indult a betegség – a gyerekek 1-2 napig voltak csak náthásak, Szebinek, a férjemnek az orra dugult be. Nekem viszont alapból van egy allergia okozta krónikus náthám, így rajtam erősebben kijött. Néhány napig tartott, fájt az orrom belülről is. A tipikus tünetek közül azonban semelyiket sem tapasztaltuk.”
Niki már kiskora óta tudós akart lenni, s mivel a biológia volt a kedvenc tantárgya, így a szakma számára adta magát. „9 évesen is már folyton mikroszkópoztam, tudóst játszottam. Bár az orvosi szakmában kimondottan a tudományos rész faszcinált, az egyetemen rájöttem, hogy a túlságosan tudományos vonal nem való nekem. Mindenesetre máig le tud nyűgözni, mire képes az orvostudomány, a vakcina is például egy hihetetlen találmány.”
Niki férjéhez hasonlóan a prágai Károly Egyetem Orvostudományi Karán vörös diplomával végzett 2015-ben, majd a komáromi kórház belgyógyászati osztályán kezdett dolgozni. Ezután anyaságira ment, két kisfiával január elejéig volt otthon. Az időközben klinikai immunológiai és allergológiai specializációra szakosodott fiatal doktornő, Hadvabová allergológusnő mellett állt munkába, külön rendelőben, de a doktornő felügyelete alatt. Naprakész információit pedig megosztotta velünk is.
Az oltás hatékonyabb, mint átesni magán a betegségen! A vakcina magas hatásfokkal dolgozik, ha rendesen be van adva mindkét adag. Az Ulrich házaspár már megkapta az első adag vakcinát, ez azonban csak 50%-ban véd. Ezért eshetett meg, hogy az oltás ellenére elkapták a vírust. „Szükség van a második dózisra is, mely 95%-ra emeli a védelmet. Hiába esett át valaki a betegségen, továbbra is van értelme az oltásnak.
Ez igaz azokra is, akik még nem kapták meg az első dózist, de már átestek rajta.
Egy enyhe lefolyású betegség esetén ugyanis előfordulhat, hogy nem képződik elegendő mennyiségű ellenanyag, így ez nem képez védelmet egy esetlegesen bekövetkező második megfertőződéssel szemben. Rengeteg oltásnál ugyanígy több lépésben emelik a hatásfokot, tehát ez az eljárás teljesen normális dolog”
A leghitelesebb forrás egy jó orvos, aki műveli magát, és akiben megbízunk! „Annyi féle forrás létezik, hogy lehetetlen kiszűrni, melyik a hiteles. Érdemes olyanra hagyatkozni, aki orvosi fórumokon művelődik.
Medikus körökben ugyanis elfogadott tény, hogy a vakcina egy szuper dolog, nem kell tőle félni, ahogy eddig sem kellett tartani az oltásoktól.”
Niki azzal az egyszerű példával érvel, hogy dédnagymamája sajnos két gyermeket is eltemetett torokgyík miatt, és ha odamentek volna akkor hozzá, hogy beoltatná-e a gyerekeit, ezzel megmentve őket, akkor biztosan nem gondolkodott volna rajta. Pedig akkoriban sokkal veszélyesebb oltásokkal dolgoztak.
Az oltási technológia maga már régóta kutatás alatt állt! „Eszméletlen gyorsan fejlődik a technológia, akárcsak például a telefonok terén. Drasztikusan lerövidült a vakcinák kifejlesztési ideje, ami kizárólag a technikai fejlődésnek köszönhető. Akik azon aggódnak, hogy hogyan kerülhetett ilyen hamar piacra az ellenszer, azt megnyugtatnám, hogy
több mint 10 éves módszerről beszélünk, amit eddig más betegségekre teszteltek.
Ráadásul egy magyar ember, Karikó Katalin nevéhez fűződik a kifejlesztése. Az mRNS vakcina technológiához tehát tulajdonképpen annyit kellett gyorsan kideríteni, hogy a vírusnak melyik része kerüljön bele, mire tud az immunrendszer a legjobban reagálni. Nem hagytak ki egyetlen klinikai fázist sem, az ezekről terjesztett feltételezések nem igazak. Mindösszesen azért volt ilyen gyors a kivitelezés, mivel az adminisztráció párhuzamosan zajlott az emberi kísérletekkel.” Míg más esetekben hónapokon keresztül tart a papírozás, illetve a szervezetektől az egyes engedélyek kikérése, a WHO pandémiát hirdető lépése miatt szó sem lehetett ilyen mértékű bürokrácia okozta késleltetésről. „Ahogy háború esetén is tudnak statáriumot hirdetni, ugyanúgy világjárvány esetén is készenlét lép érvénybe. Egy éve szenvedünk, végre itt a megoldás, örüljünk hát neki. Egyszerűen nincs más út arra, hogy legyőzzük a járványt!” A spanyol nátha például pár év alatt lemutálódott, így apadt a fertőzés veszélye. A COVID-19 esetében is remélhetőleg majd így lesz, ezt viszont senki nem tudja előre. „Erre nem lehet várni. A lakosság legalább 75%-át kellene beoltani ahhoz, hogy csökkenjen a terjedés és visszaálljon a régi rend. Ugyanúgy, ha egyéb kötelező oltásokat csökkentenének, újra kiújulnának olyan betegségek, melyek már szinte teljesen eltűntek.”
Az oltás nem veszélyes! Hogyan is működik?
- Az mRNS oltást befecskendezik az izomba, mely lényegében egy üzenethordozó molekula, ami bekerül a sejtbe. Ez alapján a sejt tudni fogja, milyen fehérjét hozzon létre belőle.
- Nem kerül be a magba, nem érintkezik a DNS-sel, ergó nem tud mutációt sem okozni semmilyen téren!
- Az izomsejt citoplazma részében fehérje képződik belőle. Az a fehérje, ami a koronavírus felszínén is megtalálható.
- Ez az S-fehérje, melyet az izomsejt legyárt, kikerül az izomsejtből, eljut a nyirokcsomókba, továbbá egy részét meg is mutatja a felszínén az izomsejt, így az immunsejtek felismerik, és az immunrendszer reagál rá!
- Nem képződik belőle vírus, mert nem tartalmaz legyengített vírust, és az S-fehérje sem kerül ki a nyálkahártyára, tehát nem okozhat semmilyen PCR, vagy antigén teszt pozitivitást!
- Ha mégis pozitív teszt alakul ki, az annyit jelent, hogy az illető már vagy megfertőződött, vagy menet közben máshonnan elkapta a vírust, hiszen az oltás nem védi a szervezetet teljesen, pláne nem az első napokban.
- Az oltásnak köszönhetően ellenanyagok képződnek, a sejtes immunrendszer is emlékezni fog az adott fehérjére, így amikor találkozik a vírussal, legyőzi, mert már felismeri a vírus felszínét.
- Fontos továbbá, hogy az izomsejtben ez az üzenet molekula lebomlik és egy hét után eltűnik!
- Minden vakcinának lényegében ugyanez az alapja, azaz hogy felkészítse az immunrendszert a valódi kórokozóval történő találkozásra.
- Rengeteg fajta oltás van kísérleti fázisban, néhányuk már elérhető a piacon, mint a Pfizer vagy a Moderna mRNS vakcinája. Későbbiekben elérhetőek lesznek más vakcina típusok is, pl. vektoros vakcina, inaktivált vakcina, stb.
- Nem okoz meddőséget és egyéb különleges mellékhatása sincs! „Esetünkben annyi mellékhatást észleltünk, hogy a kezünkben lokális izomfájdalom lépett fel. Mint minden más oltásnál, láz itt is előfordulhat. Ami az anafilaxiás reakciókat illeti, megtörténhetnek ugyanúgy, ahogy egy mogyoró, darázscsípés vagy bármilyen gyógyszer is lehet végzetes az arra érzékeny embereknél. Ez a típusú vakcina még mindig kevésbé allergén, mint bármely más oltás, vagy sok szabadon vásárolható gyógyszer. Nem tartalmaz semmilyen állati származékot, tartósítószert, élelmiszerszármazékot, latexet – ezek ugyanis a leggyakoribb allergének. A médiabotrányok, melyekkel az embereket riogatják, a PEG, vagy pedig a poliszorbát 80 nevű anyagokra való allergia következményei.” E kettő anyag a kozmetikában, gyógyszerekben mint adalékanyag használatos, rendkívül ritka, ha valaki erre allergiás. „Nagyságrendileg több ember kaphat anafilaxiás reakciót a jól ismert penicillintől, mint ezektől az oltásoktól.”
Ellenjavallatok az oltással kapcsolatban! „A krónikus betegségben szenvedőkre az oltás nem veszélyes, a COVID-19 viszont annál inkább. A cukorbetegeknél, az onkológiai pácienseknél, vagy autoimmun betegségben szenvedők esetében épp hogy fontos az oltás!”
Mikor ellenjavallott a vakcina?
- Lázas megbetegedés – bármilyen akut probléma fennállásakor meg kell várni, hogy a betegség elmúljon, 2 hét tünetmentesség után azonban adható az oltás. Az orvosunkkal kell egyeztetni az időzítést!
- Ha az oltott személy az első adagnál anafilaxiás reakciót kap – ez esetben nem kaphatja meg a 2. adagot!
- Ha az egyén ismert allergiával rendelkezik a PEG, vagy a poliszorbát 80 nevű anyagokra.
- Amennyiben valaki súlyos betegségének aktív fázisában szenved, például egy szklerózis multiplexnél meg kell várni a betegség nyugalmi fázisát!
Mi a helyzet a COVID-19 okozta halálozási aránnyal? „Az emberek sokszor nem választják el az ok-okozat közti különbséget. Mindenkit fel kéne boncolni ahhoz, hogy biztosan tudjuk, mitől halt meg pontosan, ez viszont lehetetlenség. Mégis valamitől több beteg van most, mint egy éve ilyenkor. Bazírozhatunk a haláleseti statisztikákon, ám azt kell megnézni, mi van a kórházakban, ahol sajnos tényleg rossz a helyzet. Persze százalékban nézve a fertőzöttek száma nem tűnik soknak, én magam is, ha nem tudnám, hogy járvány van, észre se vettem volna, hogy valami extra vírust szedtem össze – egy éve is volt hasonló betegségem, és kifeküdtem – vagyis gyerekek mellett még azt se. Bizonyos embercsoportokra mégis nagyon veszélyes tud lenni, ezért is vannak annyira tele a kórházak.”
Gyermekeket még nem lehet oltani, egyelőre folynak a kísérletek. „Én beoltatnám a kicsiket, már csak azért is, hogy ne terjesszék! Ugyan többnyire nem jön ki rajtuk erősen, de ritka esetekben előfordulhat kései komplikáció, ami sokszor tünetmentes lefolyás után jelentkezik. Oltáspárti orvos vagyok, próbálom a környezetemet is meggyőzni erről – nagymamámékat például már beoltattam. Szerintem motiválni kéne a lakosságot bizonyos privilégiumokkal – mint az oltási könyv az utazáshoz.”
Mindenkinek regisztrálnia kell! Figyelni kell a korona.gov.sk oldalon, hogy kinek nyitják meg a regisztrációt. Egyelőre nincs soron kívüli lehetőség, a tervezett lépcsők szerint halad az oltás.
Aki hiteles forrást keres, annak a ssaki.eu oldal nyújthat megoldást. „A Spoločnosť slovenskej alergológie a klinickej imunológie (SSAKI) próbálja művelni az embereket, hírleveleket publikálnak többek közt az álhírekről is. Főként orvosoknak szól, de laikusok is átolvashatják, ha érdekli őket. Továbbá mi, egészségügyi dolgozók orvosi kóddal olyan webinárokat, interneten tartott előadásokat tekinthetünk meg, melyek tényekkel, tanulmányokkal támasztják alá az egyes fejleményeket. A martini egyetem – ahova én magam is járok – egyik professzora, aki többek között a SSAKI elnöke is, például kampányt folytat az oltás fontosságáról. Próbálják az orvosokat edukálni annak érdekében, hogy megfelelően tudják tájékoztatni a betegeket, hogy minél több embert be tudjanak oltani, és hogy végre vége lehessen a káosznak.”
Utazás? „Lemondtuk a tavalyi összes kirándulást, maszkban ugyanis nem az igazi. Amíg nem lesz érezhető hatása az oltásnak, és nem lazulnak a korlátozások, a környéken a természetben is nagyon kellemes időt lehet eltölteni, tehát én ezt a megoldást javaslom!”
De miért kell viselni a maszkot beoltva is? „Ugyebár ott az az 5%, tehát az oltás nem véd 100%-ban. Én sem értek vele egyet, mivel a maszk elhagyásával jobban lehetne motiválni az embereket, ám lehetetlenség lenne ellenőrizni, ki veszi le jogosan és ki nem. Ahhoz, hogy enyhítések legyenek, csökkennie kell a fertőzöttségi szintnek.
Az egyedüli megoldás erre viszont kizárólag az oltás!”
Cikkünk rövidebb formában a Duna24 2021. februári nyomtatott lapszámában jelent meg.
Kövessen minket a Facebookon is!