Mi a halloween?
Halloweent sokan az Amerikai Egyesült Államokkal azonosítják, pedig az ünnep az írektől ered. Valamikor a 19. század közepén került ki Amerikába, ekkor a krumplivész miatt ugyanis rengeteg ír telepes vándorolt ki a tengerentúlra a jobb élet reményében. Nem csoda, hogy vitték magukkal hitvilágukat is.
Ha meg akarjuk érteni az eredetét, kissé mélyebbre kell ásnunk. A kelták samhainnak hívják azt az ünnepet, ami október 31-én sötétedéskor kezdődik és november 1-én ér véget. A samhain idején a világ szövete megbomlik, a túlvilági lények és a halottak közöttünk járnak. Az átjárás pedig fordítva is működik, ilyenkor könnyedén átmehetünk a holtak birodalmába. Már a kelták hite szerint. Ezen az éjszakán nem javallott hosszú útra indulni. Ha mégis, az utazók töklámpással védték magukat az ártó szellemektől. A keltáknál ráadásul a betakarítás végét jelentettem a samhain, illetve az újévet is – ekkor kezdődik a tél. A samhainra aztán Feralia és Pomona nevű római ünnepek is rárétegződöttek, amiből létrejöhetett a halloween.
A beöltözés valószínűleg onnan ered, hogy mivel a holtak közöttünk járnak, az ijesztő jelmezekkel igyekeznek az emberek becsapni őket.
A legenda szerint egy Jack nevű kovács inni kezdett az ördöggel, pénz azonban nem volt nála. Meggyőzte ivócimboráját, hogy változzon érmévé, majd berakta egy kereszt mellé, így az ördög nem tudott visszaváltozni. Csak úgy engedte szabadon, hogy egy évig békén hagyja. Később az ördög ismét eljött Jackért, aki most egy almafára küldte fel, és míg a sátán a fán volt, egy keresztet vésett a fa törzsére. A történet ugyanaz, a sátán békénhagyta az iszákos kovácsot. Jack nem sokkal később meghalt, bűnei miatt azonban a mennybe nem mehetett, a pokol pedig nem fogadta be. Így egy faragott tarlórépába egy darab szenet rakott és azzal bolyong az éjszakában.
Fénylik, mint…?
Persze mára ebből nem maradt semmi. Halloween bírálói részéről gyakran elhangzik, hogy ez csak egy üres konzumünnep, amikor a fogyasztás a cél. Ebben igazuk is van, azonban ezt gyakorlatilag minden ünnepről elmondhatjuk a karácsonytól kezdve egészen a húsvétig.
Fogyasztási szokásaink átalakították a világot, és lassan minden ünnep lényegi pontja a fogyasztás lett.
1081-ben Salamon király lemondott a trónról, de folyamatosan tervezte visszatérését, emiatt László pedig a visegrádi vár tornyába záratta. Hogy éjjel is őrizni tudják a rabot, a király parancsba adta, hogy töklámpásokkal világítsák meg az épületet, ami olyan jól sikerült, hogy a dunai hajósoknak is támponként szolgált. Innen ered a mondás, hogy fénylik, mint Salamon töke.
Néprajzkutatók a 20. század elején is feljegyezték, hogy Erdélyben népszerű volt temetői világítóeszközként a töklámpás, ezeket rakták a sírokra.
Összességében elmondható, hogy ugyan a halloween egy ír ünnep, amit az amerikaiak saját képükre formáltak, eladhatóvá tettek, ezáltal pedig sikeresen elterjedt a világban. Itthon nem annyira népszerű, hogy a gyerekek csokiért kajtatva mászkáljanak a településeken, „felhasználása” leginkább bulikra korlátozódik.
A töklámpás készítése azonban ennél sokkal globálisabb, minden népnél jelen volt a zöldség- és gyümölcsfaragás, amelyik foglalkozott növénytermesztéssel, így magyar gyökerei is vannak.
A borítókép forrása: Fortepan / Horváth Miklós dr
